(ÉV VÉGI ISMÉTLÉS: Ez a cikk 2018. augusztus 22-én jelent meg először)
Egy város történetéhez szerintem nemcsak az elbontott és az elkészült házak tartoznak hozzá, hanem azok a köztes pillanatok – olykor évek – is, amikor egy-egy épület még csak készült. A XX. században, a fotózásnak köszönhetően lehetővé vált, hogy az ilyen nem végleges állapotok is megmaradjanak az utókornak. Már ha akadtak olyan fotósok, akik még a filmes fényképezés időszakában is megtehették, hogy egy-egy nagyobb beruházás stádiumait megörökítsék. Szolnok elmúlt hatvan évében többen is voltak ilyenek – például a megyei napilapnál dolgozó Nagy Zsolt vagy a megyei tervezőnek fotózó Danka István -, így számtalan, ma már a városképhez tartozó épületről maradt ránk olyan pillanat, amikor azok még csak születőben voltak.
A fenti kép a Kossuth tér mai nyugati végében álló, színe miatt Fradi-háznak nevezett épületet mutatja, valamikor 1965-66 táján. Ha így félkész állapotában, pőrén nem sikerülne beazonosítani, ez az a ház, aminek a földszintjén, átadása óta a színház jegyirodája is működik. Nem szép épület, de ma már Szolnok főterének szerves része, bár kár, hogy a tetejéről eltűnt a forgó kerekes fényreklám, igaz, szerencse, hogy valami elvetemült tervező még nem erőszakolta meg egy béna nyeregtetővel.
Ez a ház tulajdonképpen nem is a Kossuth téren, hanem az azonos nevű utca 17-23. számai alatt áll. Feltehetnénk a kérdést, vajon a tervezésekor sejtették-e, hogy az épület a város főterét fogja lezárni, avagy ez csak később alakult így. Merthogy az építésekor, és még utána pár évig, az úgynevezett Steiner-féle ház választotta el a Kossuth tértől. Ha fogadnom kellene, nagyobb tétet tennék arra, hogy a Fradi-ház tervezésekor már pontosan tudták, mi lesz a sorsa az előtte-mellette álló régi házaknak.
Nem sokkal a Fradi-ház építésének megörökítése után készülhetett Nagy Zsolt másik fotója, ami a szintén még félkész MÁV kórházat mutatja. Amit az egykori fő Zagyva-ág – a későbbi Pityó – helyére, illetve a néhai szolnoki vár szélére építettek. Pontosabban a háború előtti Scheftsik majorság, vagyis a városi kertészet területére. Az idő múlásával hány neve és megjelölése lehet ugyanannak a helynek?
A vasutasok gyógyítására épült kórházat és rendelőintézetet 1967-ben adták át, és ma már egy tó partján, hatalmas park közepén áll, és minden menetközben felmerült ötlet ellenére is az egészségügyet szolgálja.
Mondhatnánk, hogy a hetvenes években még jóval kevesebb jármű rótta az ország és a város útjait, így sokkal kisebb fennakadást okozhatott a négyes főút átkelési szakaszának korszerűsítése, mint mondjuk az idén nyáron zajló út- és hídfelújítások. Ám, ha belegondolunk, hogy 1973 körül – amikor a József Attila útról ez a felvétel készült – még nem állt a Szent István-híd, így a Kelet felé dübörgő teherautók a belvárosi hídon vágtak át, akkor ne legyünk biztosak abban: a mostani nyár volt a legkatasztrofálisabb közlekedési szempontból Szolnokon!
A kép hátterében egyébként a József Attila úti lakótelep pontházai láthatóak. Balra, az egyetlen modern épület a Tűzoltóságé. Az előtte lévő épület talán a következő kép készítése előtt nem sokkal tűnt el a föld színéről.
Ez a kép ugyanis a Mikszáth Kálmán út elejét, az itt álló társasház alapozását mutatja. A felvételt Danka István készítette minden bizonnyal azért, mert a később a földszintjén autósiskolának és különböző TB-hivataloknak is helyet adó épület terveit a Megyei Tervezővállalat készíthette. A felvétel jobb szélén az a MÁV társasház látható, ami a város első, lifttel szerelt lakóháza. Hátrébb pedig nemcsak a József Attila úti pontházak, de az akkori Csanádi körúti tízemeletes szalagházak is láthatóak, míg az építési terület mögött a tűzoltóság épületei tűnnek fel. Ha nem tévedek, ez a felvétel valamikor a nyolcvanas évek elején készült.
Miként az Árkád beruházást mutató kép is. Nagy Zsolt éveken keresztül fotózta egykori otthonát, a Nerfeld-palotát, annak pusztulását és a helyén zajló építkezést. Danka Istvánnak is több képe ismert erről a beruházásról, így talán nem túlzás azt mondani, hogy ez a mai napig Szolnok legjobban dokumentált építkezése. Ez a fotó a Szapáry utcai homlokzatot mutatja, nagyjából az egykori Tünde elől fotózva, talán néhány hónappal a társasház átadása előtt.
És zárásképpen térjünk vissza a József Attila útra! A Hunyadi út kereszteződésénél járunk, a kép balszélén az egykori „Vasipar” különleges homlokzata látszik, aminek a helyén ma már a kagylós benzinkút működik. A kereszteződés túloldalán, a szedett-vedett kerítés és a jellegzetes felvonulási épület takarásában az eredetileg a SZÜV-nek (Számítástechnikai Ügyvitelszervezési Vállalat) otthont adó irodaház építése zajlik. Ahol aztán nyolcvanas évek közepén még szekrény méretű számítógépek, hatalmas adathordozó szalagok, meg talán még lyukkártyák képviselték a modern technikát. Ami ugyanolyan gyorsan változik, mint egy város képe.
