Friss termés egy lakatlan ház ajtajában. A reklámüzenet célba ért. Két nap múlva az utcán viszi a szél a szemetet. Nem vagyunk egyformák: kicsit nehezen viselem ezt a reklámot.

Néha azt gondolom, hogy ha az Unió gazdagabb felének polgárai sejtenék, mi mindenre dobták ki a pénzünket a segítségünkkel, akkor ők kezdenének akciózni ellenünk. A Tiszaligetben például lassan egy évtizede pusztul vagy hatvan darab - újonnan beszerzett, de szerintem, soha sem használt - kerékpár, amiket még sok-sok névvel ezelőtt szerezhetett be a helyi felsőoktatási intézmény. Hány támogatási ciklusnak kell elmúlnia ahhoz, hogy felszámolódjon Szolnok legszomorúbb kerékpártárolója? Mondjuk valami nemes cél érdekében.

Vannak rossz kerékpártartók, rossz helyen lévő kerékpártartók és rossz helyen lévő, rossz kerékpártartók. Ez utóbbi dupla kategóriába tartozik a Tiszavirág híd város felőli lépcsője alá eldugott szerkezet, ami annak idején a hídhoz tartozott, korábban a téren állt, de pár éve "bemászott" a lépcső alá. (Két társa meg átellenben a füvet rongálja.) Használhatatlan eszközök. Csak a városképet rontják. Talán máshol kellene rejtegetni őket. Már, ha van gazdájuk. Aki figyel is rájuk.

Lassan egy hónapja nincs gazdája ennek a lyuknak a Madách utca 9-11. szám előtt. Úgy tűnik, egykor a vízművek sertepertélt itt, de aztán hagyták, mint eb a szaharát. Őket nem zavarja, az út tulajdonosát - a várost - nem zavarja, a szolgáltatásért fizető adófizetők meg tűrnek. Hol van itt a gond?