Féltem tőle. Elsősorban a rendező és a producer korábbi munkái miatt. Másodsorban meg azért, mert nálunk nem szoktak sikerülni a saját hősöket bemutató filmek. Ám a Béres Józsefről szóló A feltaláló esetében, mintha megtört volna az átok. Izgalmas, szórakoztató és szép mozi lett.
Sokat ígért a Szigligeti Színház idei, negyedik bemutatója. Elvitathatatlan, hogy különleges is lett A mi kis városunk. Nemcsak a színészeket, de a szolnoki közönséget is kizökkenti a megszokottból. Ugyanakkor napokkal később is nehéz véleményt mondani, mert sok nyitott kérdés maradt.
A 7 nap című előadás után, amikor a szereplők megkérdezték a nézőktől, kiből milyen érzelmeket váltott ki a darab, nem jelentkeztem, hogy sírtam. Fura lett volna azon a nézőtéren, ahol rajtam kívül egy őszülő halántékú férfi ült. Köszönet sok mindenért. Sokszor történjen még ilyen!
Szolnok elmúlt fél évszázada és Sziráki András életének utolsó ötven éve ezer szállal kötődik egymáshoz. A Mezőgép egykori első embere, a város rendszerváltás előtti utolsó országgyűlési képviselője az Osiris Kiadó gondozásában jelentette meg szociografikus önéletrajzát.
A Szolnoknál, a Tiszán átívelő első vas közúti híd két felrobbantása is keretezheti azt az időszakot, amiről szó lesz a Szandaszőlősi Művelődési Ház Helyismereti Klubjában január 14-én. Madas-ház, Cukorgyári bérház, postapalota, Bábaképző. Szolnoki épületek a két háború közötti időszakból.
