A Rejtő Jenő életéről szóló A fekete múmia átka című tévéfilm olyan alapmű, ami után Madarász Isti bármelyik alkotását hajlandó vagyok megnézni. A Hurok után pedig immár hozzátehetem, hogy kíváncsian várom a rendező harmadik filmjét, ami végképp eldönti a helyét a honi filmiparban.
Méltó zárása az évadnak a Molnár László rendezésében bemutatott Svejk. Barabás Botond és Mészáros István párosa parádés, miközben mellettük a társulat szinte minden tagjának van alkalma remekelni. A kelet-európai kisember tragikus komédiája száz évvel a nagy háború után.
A Verseghy Gimnázium 185 évéről szóló kamara-kiállítás azok számára is érdekes lehet, akik nem ebben a suliban tisztelik alma materüket. A Verseghy ugyanis fontos helyet foglal el Szolnok város- és kultúrtörténetében. Emiatt persze többet is érdemelne.
Jó lenne, ha sokan dokumentálnák életüket és munkásságukat úgy, miként Kardos Tamás megtette a 2014-ban, saját kiadásában megjelent Életképek című kötetben. Mert így nemcsak róluk, de a városról, Szolnok elmúlt évtizedeiről is számtalan apró, de fontos dolgot tudhatnánk meg.
Hogy miként kell egy félévszázados, operettbe hajló, korai musicalt 2016-ban úgy színpadra állítani, hogy az arra kíváncsiak az eredeti bájt láthassák benne, miközben a fiatalabbak egy szemtelen, friss játékot élvezhessenek. A könnyedség mögött persze felsejlik a tiszteletet parancsoló gépezet.
