Ritkán fordul elő, hogy tévéjátékból a bemutató után mozifilm legyen. Köbli Norbert forgatókönyvíróval és Szász Attila rendezővel ez másodjára esik meg, hiszen A berni követ után a Félvilág is a mozikba került. Utóbbit csütörtöktől a Tisza mozi is vetíti, ahová pénteken az alkotók is ellátogatnak.
Még mindig keveset beszélünk arról, hogy a második világháborút Magyarország vesztesként fejezte be, aminek súlyos, személyes sorsokat érintő következményei lettek. És sajnos a kevésnél is kevesebbszer esik szó azokról a történésekről, amelyek a határon túlra került magyarokat érintették.
A Damjanich János Múzeumban vendégeskedő "Kocsira ládám, hegyibe párnám" című időszaki kiállítás kapcsán három dolgot előre kell bocsájtanom. Így kell nyolc tárgyból kiállítást rendezni. Más múzeumok anyagát nem szentségtörés bemutatni. Egy óra éppen csak elég a tárlatra.
Számomra lassan csordogált a történet. A meghívott énekesek és produkciójuk éppúgy nem hozott lázba, mint az avítt színpadi megjelenés. Ugyanakkor elismerem, hogy nem én vagyok a célközönség, és egy vidéki színháznak ilyet is kell játszania. Pulcherrel és Harna Péterrel vigasztalódtam.
A Tisza mozi B termébe pótszékeket is tenni kellett szombaton, sőt, voltak, akik nem is fértek be, mert annyian akarták megnézni Kern András Gondolj rám - szerintem kellene egy felkiáltójel a cím végére - című filmjét. Nem vagyunk egyformák. Nem bántam meg, hogy megnéztem, de csalódtam.
