Amilyen felesleges presztízsberuházás volt, olyan nehezen is készült el, a majdnem fél évtizeden keresztül épülő Hotel Pelikán, amit a hetvenes évek első felében biggyesztettek a Jászkürt utca kellős közepére. Nagy Zsolt 1973 nyarán örökítette meg az akkor már évek óta zajló, és még évekig tartó kiemelt, szocialista beruházást.
A fényes fotópapír, illetve a nagyítás és a sokszorosítás minősége is egyedivé teszi ezt az 1932-ben postára adott szolnoki képeslapot. Aminek csak egyik különlegessége, hogy német nyelven küldték egy soproni címre. A jobb szélén látható ház, a Tisza szálló fekete tornya és a folyón átevező hajós több figyelmet érdemel.
Böske és Józsi között némi, vízbefojtás ígéretét is belengető differencia támadt 1911 áprilisában, aminek szerencsénkre egy olyan szolnoki képeslapon maradt nyoma, ami a város feltörekvő papírkereskedőjének, és első ?reklámgurujának?, a Szapáry utcai Nemzeti Szálloda tűzfalára ?festett? hirdetését is megörökítette. Meg egy rakás téglát és néhány konflist.
Talán ez az egyik utolsó kép a még nagyjából ép Nerfeld-palotáról, amit kicsit kapkodva készíthetett a gyerekkorát jórészt abban a házban töltő Nagy Zsolt, a megyei napilap legendás fotósa. Legalábbis erre utal, hogy egy 1600-as Lada lóg a képbe, ami azért így is sokat mesél a hetvenes évek végi Szolnokról.
Érdekelhetett egy balassagyarmati bakát az első világháború negyedik évében, hogy Szolnokon Művésztelep működött? Foglalkozott azzal, hogy a telep parkjában, ott állt Ligeti Miklós híres Anonymus-szobrának nagymintája? Nem hiszem. Csak üzenni akart haza, mielőtt a frontra vitték.
