A két világháború között Szolnokon, a mai Árkád helyén lévő épületben papíráruházat működtető Faragó Sándor remek üzletember lehetett. Nemcsak azért, mert sok mindennel foglalkozott a város főutcáján lévő boltjában. Reklámképeslapja igazi különlegesség számomra.
Azért vettem meg ezt a szolnoki képeslapot, mert úgy éreztem, sok mindent látni rajta. A szökőkutak, a Munkásmozgalmi szobor, az 1-es számú irodaház tetején a neonreklámmal. Aztán felnagyítva észrevettem az úttörőket, és rá kellett jönnöm: 1963 késő tavaszán, ugyanazon a napon több kép is készült a Kossuth téren, amelyekből képeslap lett.
A szolnoki Róth Dezső kiadásában megjelent fekete-fehér képeslaphoz használt felvételt még a Tiszán "átívelő" utolsó fahídról készítették valamikor az 1900-as évek elején. Legnagyobb értéke, hogy megmutatja, milyen volt a Tisza-part mielőtt elérte volna a "városiasodás".
A Tisza szálló átadása után néhány évvel már alig készült olyan képeslap, ami a hoteltől a híd felé fordulva örökítette volna meg a néhai Tóth Tamás, azaz a mai Verseghy-parkot. Ezt az 1935-ben postázott képeslapot is ezért vettem meg. Aztán jobban megnézve feltűnt néhány furcsaság. Jó lenne, ha egyszer megszületne a park története.
Egészen biztosak lehetünk abban, hogy amikor Dr. Szigeti Gábor megkapta ismerősétől ezt a szolnoki képeslapot, a rajta szereplő hat iskola közül egyiket sem arra használták, mint amit az anziksz feliratai sugallnak. Szűk évtizeddel korábbi, békebeli állapotot rögzített Weinstock Ernő igényes terméke.
