A francia kisvárosok szélén is vannak áruházak és bevásárlóközpontok. Viszont a belvárosok tele vannak hagyományos, kedves üzletekkel. Hentes, pék, kalapos, szappanos. És nem a turistákra építik az üzleteket. Feljegyzések Franciaországból.
Nem gondolnám, hogy az Üvegcipő Molnár Ferenc legjobb színdarabja. Abban azonban biztos vagyok, hogy az Üvegcipőt műsorra tűzni már fél siker. Igaz, ha a színészek által hozzáadható másik fél nem jön össze, akkor bizony maga Molnár sem segíthet.
Külföldön járva mindig azt nézem, hogy ott mi működik, ami nálunk nem. És vajon miért? Azt hiszem, ez nem kisebbrendűségi komplexus, hanem az örök optimizmus: ha már olyan büszkék vagyunk az eszünkre, néha használhatjuk is. Feljegyzések Svájcból.
Jövő február végéig még a hatvanas-hetvenes éveket bemutató kiállítás várja az érdeklődőket a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár épületében. Az ott dolgozók azonban már a következő nagy tárlatra készülnek, amiről Szabóné Maslowski Madlennel, az intézmény munkatársával beszélgettünk.
Azt mondja, csak huszonöt másodpercet dolgozik naponta. Igaz, a telefonját soha nem kapcsolja ki, a felszerelését mindig magánál tartja, és havonta legalább 150-200 fotója jelenik meg a megyei napilapban. Mészáros János fotóriporter, aki lassan negyedszázada örökíti meg a híreket és a mindennapokat.
Súlyos vészhelyzet esetén, akkor is csak megkülönböztetett jelzéssel (gyk.: kékvillogó) van keresnivalója autónak a Tiszaparti sétányon. Nincs az a közfeladat, az a borús idő, az a rengeteg munka és ebédidő, ami ez alól felmentést adhat(na). Gondolja a naiv szolnoki. Ám ebben a városban mindent lehet. Azoknak is, akiknek pedig példát kellene mutatniuk. Mert, ha valakinek lehet, akkor mindenkinek lehet. És ez a lejtő!
Másfél évtized hagyományát követve, a mai nappal nyári szünetre vonul a blogSzolnok, vagyis augusztus 21-ig nem frissül az oldal. Ha valakinek nagyon hiányzik, keresgéljen az elmúlt 15 év vagy csak a 2025-ös év cikkei között. És közben pihenjen, töltődjön, kikapcsolódjon, hogy aztán újra olvasson!
Nevezzük így a jövőben azokat a szolnoki történéseket, amiket megszállott emberek akkor is megvalósítanak, ha hivatalos helyről segítséget és támogatást nem vagy alig kapnak. A jelenség fontos mozgatója, hogy az aktuális illetékesek tudják, a megszállottak akkor is megcsinálják, ha belepusztulnak.
Micsoda nyüzsgés Szolnok legforgalmasabb terén, ami nemcsak azért különleges, mert több mint 130 éve nem változtatták meg a nevét, hanem mert az előző századfordulón megörökített házai közül csak kettő tűnt el azóta. A szolnoki Szabadság térnek csak a szintje változott e kép születése óta.
