Akár szép látvány is lehetne a megáradt, de még gátak között hömpölygő Tisza, ha közben a folyónak nem kellene a saját árterét takarítania, és az összegyűjtött emberi hulladékot szállítania. Látványosan teszi. De előbb-utóbb majd mindent lerak. Mások szemetét nálunk, a mi szemetünket máshol. Szemetes Tisza lett a szőkéből. Lett és marad? Amit estig kiszednek, beöntik reggelig. Mi a Tisza partján élők. Mert nincs ő Tiszájuk meg mi Tiszánk, csak közös folyó. Közös szeméttel vagy közös szőkeséggel.

A város két jelentős terét - a Kossuthot és a Hildet - köti össze a Hubai utcai átjáró. A fala olyan, amilyen egy elhanyagolt környéken lenni szokott. De itt? Nem lehetne az alkotóknak kijelölni valahol festhető falat? Itt nem, ott megnézném, hogy mit alkotnak.

Mit lehet erre mondani? Egyáltalán érdemes bármit szóvá tenni? Nincs két hónapja, hogy az Ady új aszfaltozása és festése elkészült, és október végén már két helyen kellett felbontani az utat. A múlt héten még leütöttem a magas, de a közösnek nagyon drága labdát. Ma már egyszerűen képtelen vagyok verbálisan fokozni az elkeseredettségemet. Miért kell ennek így történnie Szolnokon?

Például a Baross és a Szapáry utcák, de a Boldog Sándor István körút is jórészt irányonként egysávos. Ehhez képest "feltétlenül" indokolt a Jubileumi téren, a Szolnok ABC előtt egy kétsávos út. Igaz, a bal oldali sávot évtizedek óta parkolónak használják a szolnokiak, akinek ugyanennyi ideje ígérgetik az állomás előtti parkolás rendezését. Ez a megállni tilos tábla csak arra jó, hogy olykor valakik úgy döntsenek, szolgálni és védeni kell. Pedig a szolnokiak érdekét és szokásait is lehetne "törvényesíteni".