A közelmúlt politikai és ezzel összefüggő médiaváltozásainak állít - az eredeti szándék ellenére - emléket a Baross és a Boldog Sándor István út kereszteződésében elfelejtett speciális hirdetőoszlop. Hol van már az a Hír TV és azok a műsorvezetők, akiket ez a legalább hét éve készült, azóta meg árván maradt plakát hirdetett? És hol van már e hirdetőoszlop sokak által félt tulajdonosa? Tekinthetjük szemétnek a kint felejtett plakátot, de történelmi emlékhelynek is, ami arra figyelmeztet, hogy öröknek hitt dolgok sem állandóak, és a fordulásokat követhetik visszafordulások.

Ma is nyitvatartási időben jártam arra, de zárva volt. Mondjuk elég szűkös az idősáv, amikor bekukkanthatnék a szolnoki vasútállomás "Kultúr várójába": csak hétköznap 9-15 óra között. Persze előfordulhat, hogy már mindenütt lehet kulturáltan várakozni, tehát nem kell erre külön kijelölt hely. Vagy nincs is rá igény, ezért sem nyit ki. Esetleg valamikor jól ötletnek tűnt, de az avatás óta csak a pályázatban előírt fenntartási idő leteltét várják. Valami magyarázat csak van a sűrű zárvatartásra.

Ne találgassanak! Ha a vasútállomás felé járnak, az épület művelődési ház felőli végénél nézzenek fel! A hiányos álmennyezetben helyet talált a Természet. Szolnok egykor híres volt a molnárfecske telepeiről. Íme egy újabb kolónia, amit mutogathatunk. A végig hiányos lámpasort meg valahogy kitakarjuk.

Három nappal az ünnep után, egy játszótér, egy templom és egy iskola háromszögében, tomboló kánikulában, még mindig ott sorakoznak a budik a Verseghy előtti parkban. A szagot már vágni lehet. Ahogy a Rózsakert sarkánál is. A bűzön kívül mindenki szabin?