Buli volt a hétvégén. Ez a fiatal fa meg annyira berúgott, hogy teljesen kiütötte magát. Fel se bír kelni többé. Ott fekszik a buli utak mentén, és mutatja a szórakozóknak, hogy jár az, aki nem vigyáz!
Ne találgassanak! Ha a vasútállomás felé járnak, az épület művelődési ház felőli végénél nézzenek fel! A hiányos álmennyezetben helyet talált a Természet. Szolnok egykor híres volt a molnárfecske telepeiről. Íme egy újabb kolónia, amit mutogathatunk. A végig hiányos lámpasort meg valahogy kitakarjuk.
Ezelőtt 74 évvel Szolnok már javában "készülődhetett" XX. századi történelmének legapokaliptikusabb időszakára, két birodalom hatalmas hadseregeinek összecsapására. Mindkét oldalon és a köztük rekedt városban is rengetegen elpusztultak, amire a Hősök terén álló Golgota című kompozíció emlékeztet. Már azt, akinek sikerül erről valamit elsajátítania. Akinek nem, az festékszórót ragad, és rajta hagyja a szellemi ürülékét az emlékművön. Ezúton szeretnék gratulálni a primitív lénynek, remek szüleinek, eredményes munkát végző pedagógusainak. Ezért ismételheti magát a történelem!
Nem, ez nem egy modern, okos, I-Tábla. Ez egy elfelejtett, szomorú, néhai turisztikai információ közelségéről tájékoztató, KRESZ tábla. Ami ma már csak forog, mint a valamikori szerencsekerék, és mutogat amerre a sorsa fordítja. Nem tudom, milyen engedély kell egy tábla kihelyezéséhez. De, hogy a kint felejtéséhez semmilyen, az biztos. Több tucat hasonló van a városban.
Korábban arról volt szó, hogy idén májusban elkezdődik a 40 éves szolnoki vasútállomás felújítása. Ráférne, de nem kezdődött el. Hacsak azt nem tekintjük felújításnak, hogy a peronokon pár hónapja világoskékre festett padokat átfestették sötétkékre. Vállalhatatlan minőségben. Van ahová nem jutott sötétkék festék, így kivillan a világos. Igaz, az összkép - sajnos - illik a pusztuló vasútállomáshoz, Szolnok egyik kapujához.