Tudom, hogy hirdetni (is) nehéz. És drága. Meg mindent meg lehet oldani okosban (is). De szerintem nem éppen a megbízhatóság jele, ha egy "mester" az utcai fákat rakja tele rajzszöggel felerősített hirdetésekkel. Pancser hatása van a dolognak. Én biztos, hogy nem engedném be a lakásomba. Magyarázkodni persze lehet, de szerintem erre nincs mentség. Le kellene szedni ezeket a hirdetéseket, mielőtt utcai a szemét lesz belőlük!

Már ez is elavult fotó, hiszen napról napra csökken a Tisza vízszintje. Lehet azt mondani, hogy nem tehetünk róla. Meg lehetne gondolkodni a szavazatunk ilyen értelmű használatán is. Egy cikk szerint csak júniusban annyi vizet engedtünk ki a folyóinkon keresztül az országból, amiből egy Szolnok méretű város minden vízszükségletét több száz évig lehetne fedezni. De hát mi okosak és gazdagok is vagyunk. A víz meg az úr, még akkor is, ha eltűnik.

A Tiszaparti sétány vízirendőrség előtti, hónapok óta összefirkált korlátjáról már többször írtam. Nem is történt semmi. Ha csak annyi nem, hogy immár a katolikus óvoda sétányra néző, régi kerítésén lévő gyerekfestményeket is sikerült összebarmolni. Nem egyet. Legalább ötöt. Kíváncsian várom, mi lesz a következő áldozat. Mert következmények nélkül nem kétséges, hogy lesz.

Akik nem tehetnek arról, hogy a szükségüket kell végezni. Azon meg nem hinném, hogy gondolkodnának, miért Szolnok belvárosának a közepén, egy átjáró bejárata fölött van erre a legjobb alkalmuk. Mindenesetre az Árkád folyosóján az emberek is szívesen végzik a dolgukat, így az elején lévő galambpiszok talán fel sem tűnik senkinek. Így élünk mi együtt a természettel.