2025.12.6. (szombat)

Életkép létrával

Életkép létrával

Dátum:

Nehéz eldönteni, hogy 1909 kora tavaszán a Királyi Törvényházat, avagy a létrán a villanypóznára indulót akarta megörökíteni az a fotós, akinek ebből a kissé mulatságos életképéből Gerő Ignácz azért képeslapot jelentetett meg.

Nehéz eldönteni, hogy 1909 kora tavaszán a Királyi Törvényházat, avagy a létrán a villanypóznára indulót akarta megörökíteni az a fotós, akinek ebből a kissé mulatságos életképéből Gerő Ignácz azért képeslapot jelentetett meg.

Őszintén megmondom, hogy a létrás férfi miatt vettem meg ez a szerintem 1909-ben kiadott szolnoki képeslapot. Merthogy a XX. század első éveiből láttam már olyan képeslapot, amin a kamera elé kerülő emberek csodálkozva néznek bele a lencsébe. Ahogy olyat is, amelyiken serényen dolgozók tűnnek fel. Ám olyan fotót, amin mindezek egy emberben jelennek meg, ráadásul az az egy ember a képeslappá lett kép középpontjában legyen, és kvázi minden köré szerveződjön, még nem láttam. Ezért is nehéz eldönteni, hogy mi is lehetett a fotós szándéka. A létrás embert akarta megörökíteni, vagy a szolnoki palotasor egy részét?

Ha jóindulatú akarok lenni, akkor természetesen az utóbbira tippelek. Az ismeretlen fotós felállíthatta a masináját a mai Kossuth és Damjanich utcák sarkánál, nagyjából a Halászcsárda környékén, hogy megörökítse Szolnok három szép épületét. Az előtérben a Királyi Törvényházat, ami alig másfél évtizeddel korábban épült, de már vagy lekopott a bejárat fölötti felirat, vagy éppen az átírása vált szükségessé. (Figyelem, ekkor még csak egyszintes a bíróság!). Mellette a biztosító társaság akkoriban átadott, díszes bérházát, majd a Gorove (Kossuth) és Arany János utcák sarkán az 1899-ben épült Mezőgazdasági Takarékbank szecessziós épületét. Nem zárható ki, hogy a paloták megörökítése mögött valamiféle reklám cél is állhatott, bár akkor leginkább a biztosító bérházának kellene a középpontban lennie, ahogy néhány másik lapon látható is.

Persze, ha el akarom viccelni a fotó születésének körülményeit, akkor azt mondom, hogy a korabeli fotós számára is jó poénnak tűnhetett, a talán ismerős férfi megörökítése a létrával. Sőt, az sem zárható ki, hogy több felvételt is készített aznap, amelyek közül csak egyetlen egy volt a létrás jelenet, ám az előhíváskor kiderült, hogy csak azt lehet használni. És előfordulhat, hogy a drága masina és a drága alapanyag miatt nem tehette meg, hogy ne adjon képeslapnak használható fotót a kiadónak.

Márpedig, ha eltekintünk a villanyoszlopnak támasztott létrától, és az annak alsó fokán álló embertől, meg az őt bámuló taligás férfitől – esetleg ők ketten együtt is lehettek -, akkor egy vállalhatóan szép, korabeli képet kapunk. Ami Szolnokot egy olyan városnak ábrázolja, ahol bérházak szegélyezik az utcákat, a villanyhálózat természetes, sőt az utcák fásításáról is gondoskodnak. Az út és a járda persze nincs valami fényes állapotban, de úgy tűnik, ez utóbbi hiánya nem igazán zavarja az utca közönségét.

A lap hátoldalát silabizálva, úgy tűnik, a feladót sem nagyon izgathatta, hogy milyen képet is küld a barátjának Kőszegre, akinek ily módon köszönte meg a kinevezése alkalmából – feltételezem ugyancsak anzikszon – küldött köszöntést.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

Építkezés a halott utcákban

A minden bizonnyal már lakatlan Könyök, Család, Kinizsi és Sas utcák házai még ott állnak a félig kész József Attila úti pontházak, meg a szinte csak az alapozásuknál tartó Csanádi György körúti tízemeletesek között, Nagy Zsolt körülbelül 1974-ben készült felvételén. Így épült a mai Szolnok egykor, ahol akár Csukás István ifjúsági regénye is játszódhatott volna.

A Pelikán parkoló helye

Ha megtaláljuk ezen a több mint ötvenéves fotón a szolnoki nagypostát, akkor egyértelmű lesz, hogy a városnak melyik részén járunk. A néhai Csarnok és Pillangó illetve a ma is létező Jászkürt és Baross utcákat látjuk 1971-72 körül, amikor már épült a Pelikán szálló és a vízügyi irodaház.

Korszak miatt érdekes mozaik

A mából nézve semmi különös nincs ezen a szolnoki mozaiklapon. A fekvő képek nagypéldányszámú anzikszokon is megjelentek önállóan. Meglepővé a kiadás időszaka, a "legvadabb" Rákosi-kor teszi. Az állóképen a szolnoki ferences templom látható, márpedig a rendet 1950-ben feloszlatták.

Lipcsei képeslap Szolnokról

Ebben a képeslapban nem az a legérdekesebb, hogy a Verseghy gimi és az előtte lévő ?park? 110 évvel ezelőtti állapotát őrzi. Inkább az, hogy egy nagy nemzetközi cég a XX. század elején fontosnak érezte kínálatába egy (?) szolnoki képeslapot is felvenni. De vajon miért a gimit tartotta megörökítendőnek?