Gyűjteményem eddigi legrosszabb minőségű lapja lett, ám képi tartalma miatt egyszerűen nem lehetett kihagyni a megvásárlását. Feltehetném a találós kérdést, hogy hol készült a lap, de nem teszem. Mert éppen az benne a lényeg, hogy a szolnoki Madas-ház van rajta.
Ha letakarnánk a két alsó sarokban lévő feliratot, valóban sokáig kellene törni a fejünket, hogy hol készült a kép. Így viszont nagyon gyorsan beazonosítható, hogy a Barasits-féle képeslaphoz használt fotót nagyjából a Néplap mai székháza elől, a mostani parkoló posta felőli végből készítették. Csak azért nehéz felismerni a helyet, mert a harmincas évek óta sokat változott a Baross utca képe.
A fotó jobb szélén lévő emeletes épület helyén ma a megyei napilap székháza áll. Hogy ez mikor tűnt el, nem tudom. Ezen kívül egyetlen, ugyancsak harmincas évekbeli lapon tűnik fel. Mellette, a földszintes házak – ha jól számolom, három darab – telkein a nyolcvanas évek közepén emelt, kék üveges egykori SZÜV-székház áll, amiben jelenleg az MKB bank és még ki tudja, mi minden működik. Ezt követi a Sütő utca torkolata, majd az a négy Baross utcai ?palota?, amelyek valamilyen módon túlélték az elmúlt száz évet. Az elsőben ma bank, a másodikban a szolnokiak által 1-esnek nevezett ABC, a következőben telefonszaküzlet található, a Szapáry-Baross sarkán pedig a sárga téglás Kiglovits bazár áll.
A Baross utcát záró épület pedig a Nerfeld-palota – igen a leégett régi Centrum -, ami némi támpontot is ad a kép születésének időpontjához. Nerfeld Ferenc feltörekvő üzletember több telken épült áruháza ugyanis 1929-ben készült el, tehát ezt a fotót csak ezután exponálhatták. Mivel azonban a fotó bal oldalán, a maga legnagyobb tömegével a Madas-ház is látható már, azt kell mondanunk, hogy a fotós inkább a harmincas évek második felében dolgozott. Viszont 1939 előtt, mivel a lapot abban az évben adták postára. (A világháború kitörése után 8 nappal küldték a miskolci tüzér hadosztálynak.)
Mint már utaltam rá, a kép igazi értéke számomra a Madas-ház ábrázolása. Akár azt is mondhatom, hogy talán ez az egyetlen ismert kép, amin a Madas-ház tűzfala látható. A Madas-ház pedig a szolnoki legendárium egyik érdekes eleme, amiről általában annyit szokás elmondani, hogy a 4-es út építésének esett áldozatul. Ami alapvetően igaz, de azért tegyük hozzá, hogy Madas Mihály – az építtető – működésének története éppúgy feldolgozatlan, mint e ház engedélyeztetésének körülményei, vagy a szolnoki gettó működésében betöltött szerepe. Nem lepődhetünk meg, ha egyszer kiderül, ez a bérház a harmincas években csak egy kis helyi panama részeként kerülhetett ide. Hogy aztán alig negyven évesen, 39 évvel ezelőtt, 1973 decemberében a levegőbe repítsék. Mert a régi Baross utca amúgy tényleg alkalmatlan lett volna a 4-es út forgalmának áteresztésére.
Sajnálom, hogy ilyen rettentő rossz minőségű a kép. Vagy azért, mert a tömeges nagyítás nem sikerült jól, vagy, mert az eredeti felvételnek egy eleve gyenge másolata készült a fotóműhelyben. Pedig, ha nem így lenne, akkor a boltok feliratai is sok mindenről mesélhetnének.
