– Csilluska szerint Ványai még vasárnap felült a Korfura tartó gépre – kezdte Traktor, miután letette a telefonját. – A jegyet nem adta ki a kezéből, csak az adatait engedte leírni. Az viszont kérdés, hogy ha az osztálytalálkozó után mi vittük ki a Gardenbe, pár órával később, hogy a fenébe jutott el a Tiszaligetből Ferihegyre.

– Vonattal, busszal, taxival vagy bérelt autóval – mosolygott fölényesen Gerzson. – Elvégre az osztálytalálkozóra is gyalog érkezett szombat délután. Mégpedig az állomás irányából. Azt tudjuk, hogy egyáltalán bejelentkezett-e a Gardenba?

– Anna kísérte be. És éppen azt akarta megtudni, hogy mikor és hogyan távozott a hotelból, amikor Olajos Toni emberei magukkal vitték. Tehát, ha erre vagy kíváncsi, akkor vagy Annát szerzed meg, vagy visszamegyünk a Gardenhez.

– Avagy okosan használjuk a telefonjainkat és a kapcsolatainkat – mosolygott ismét fölényesen Gerzson, miközben Szolnok Rózsadombja felé kormányozta a szolgálati autóját. Éppen ismét tárcsázni akart, amikor a mögöttük ülő Csongor szólalt meg.

– Avagy vannak olyan hülye osztálytársaink, akik bárkin képesek segíteni.

– Ezt hogy érted? – fordult hátra egyszerre mind a két férfi. Csongor arca halál sápadt lett.

– Fékezz te állat!

A Szolnok Ispán körúton hatalmas fékezés, majd hangos csattanás és csörömpölés törte meg az esteledő város csendjét. A Zagyva-parton sétálók hirtelen a hang irányába fordultak, az artézi kútnál pedig mellé folyta a meleg víz a palackot tartó hölgy kezében.

– A francnak kellett fékezned Csilluska – ordította feldúltan Gerzson, miközben az összegyűrődött motorháztetőt nézegette.

– Most nehogy már rá fogd – szólalt meg az egymásba fúródott autók túloldaláról Traktor.

– Hát kire fogjam te nagyokos? Ha nem fékez le hirtelen előttem, nem megyek bele. Mert állandóan azon a nyamvadt fékpedálon szteppelnek.

– Csilluska lett valami bajod?

– Csilluska, lett valami bajod? Hogy el ne olvadjak. Nézd meg, mi lett a kincstári autóval! De Csongort is agyoncsapom, mert az is állandóan hülyeségeket beszél.

– Tényleg. Hol van Csongor? – Engedte el a megszeppent nőt Traktor és visszalépett az autóhoz. – Csongi jól vagy?

– Remekül – nyögött fel a férfi. – Csak beszorultam a két ülés közé, és ha nem segítetek, nem tudom kiszabadítani magam.

– Bakker Csongor! – Kiáltott fel a füredi kapitány. – Hülyeségeket beszélsz, és be se voltál kötve. Megölöm Ványait! Hát a zaklatott nénikéjét kevert engem ebbe bele. Csongikám, ha valami bajod lett, mehetek vissza körzeti megbízottnak.

– Nincs semmi bajom – szusszant a férfi, aki Traktor segítségével kihúzta magát a két első ülés közül.

– Akkor meg minek kell rám hoznod a frászt? És egyébként is, hogy értetted azt a hülye osztálytársat, aki bárkin képes segíteni?

– Gerzson! Ezt megbeszélitek. Szerintem álljunk félre, mielőtt fél Szolnok bedugul miattunk – szólalt meg Csillus.

– Oké, oké, de Csongor, el ne felejtsd, mit kérdeztem.

– Hogy felejthetném el, amikor ilyen élményben van részem veled. Mint, amikor Soltvadkerten vaktában átdobtad a szőlőkordonon az üres vödröt, ami pont képen talált.

– Az tényleg jó poén volt. Hány öltéssel is varrták össze a szádat?

– Gerzson, te nagyon hülye vagy.

– Nem vitatom. De most már túl vagyunk az autóm összetörésén, a múlt felidézésén, félreálltunk és a Kun Béla forgalmát se akadályozzuk…

– Szolnok ispán…

– Pláne. Szóval, mi a francot akartál mondani, amivel sikerült elvonnod a figyelmemet a vezetéstől?

– Csak azt, hogy Jozsó vitte fel Ferihegyre Ványait vasárnap délelőtt. Mint bevallotta.