Az ünnepek közeledtével feltűnnek a boltok polcain a használhatatlan gagyik. Az egyik szolnoki nagyáruház kínálja ezt a nívós ajtódíszt. Kínában készült. Lehet, hogy az ünnepekre érkező ufókat köszönti.

A Szentháromság térrel szemben, az egykori kőolajos klub előtt, egy elég forgalmas járda mellett. Több hete tető és figyelmeztetés nélkül. Áldozatra várva. A szerencsében bízva. Hogy mire valók a közterület-felügyelők Szolnokon, régóta nem tudom. Hogy miért nincs gazdája az utcáknak, jó ideje nem értem. Hogy mire való egy önkormányzati képviselő, azt biztos félreértem. Miként a gondatlan veszélyeztetést is. Tehát az ott egy veszélyes lyuk. Én szóltam.

A téma a szolnoki főutcán továbbra is romokban hever. Ismétlem önmagam? Ha nem lenne okom, nem tenném. A szolnoki Baross utcában sokan járnak, kivéve az illetékeseket. Így az 1-es posta melletti telefonfülke továbbra is "dísze" városunknak. A mellékelt fotó március 4-ei, de készülhetett volna a korábbi egy hétben bármikor. Halló! Halló? Hallucináció? Nem. Rögvalóság. Kit hívjak, hogy zavar-e ez valakit?

Szép lett a Tisza parton a sétány és a kerékpárút. Kár, hogy a drágán elvégzett beruházástól fél méterre már nincs befolyása a városnak. Mert mi mással magyarázható, hogy a Tisza szálló sarkánál lévő valamilyen közmű szekrény lefestésére már nem futotta. Bár Szolnok hasonló utcai ládáit nézegetve, ezen kár csodálkozni.