Az 1-es ABC előtti parkoló általában tele van, a megálláshoz szerencse kell. Igaz, ugyanennek a parkolónak a posta felé eső oldalán általában már akad egy-egy üres hely, sőt a Sütő utcában is lehet találni, a Pelikán előtti felújított parkolóban meg kizárt a helyhiány. Persze jobb nyomorogni, manőverezni, mint egy kicsit gyalogolni. Vagy egyszerűbb szabálytalanul parkolni.

Kedden koradélután egy 308-as Peugeot CC úgy látta jónak itt, hogy két kocsi közé akkor is beáll, ha nem fér el. Mert úgy gondolta, neki kabriója van, tehát akár úgy is parkolhat, hogy az autója lényegében a buszmegálló járdáján állt, csak a kocsi feneke lógott a parkolóba. Megtehette.

Ahogy a Sóház és a Szapáry utca sarkán is bárki megteheti, hogy lényegében a kereszteződésbe parkoljon. A gyaloghíd építése miatt a nagy parkoló lassan másfél éve zárva, szerintem itt most megállni se lehetne autóval. Azonban vannak, akik ezt másként látják. Főleg sötétített üvegű Mercédesszel és kétes külsejű Audikkal. De semmi gond, nem egyszer látom, hogy a kereszteződésbe belógó autók mellett a rendőrautók is elmanővereznek. Vagy, mert sietnek, vagy, mert nekik más a feladatuk, vagy, mert úgy gondolják, hogy az emberek jogkövetőek és mindig szabályosan parkolnak, vagy egyszerűen nincs kedvük konfrontálódni. Egy kopott Suzuki mellett is elmennének?

Mindig ez a rosszindulat. A Tisza-ligeti strand bejárata elé, a járdára parkoló terepjárókról se vagyok képes azt feltételezni, hogy mozgáskorlátozott érkezett velük gyógyulni. Bár, szerintem nekik se lehetne oda felállni, ahol gyalogolni kellene. Az ilyen helyzetekre mondogatták, ha megengedjük, hogy a fejünkre csináljanak, akkor azt meg is teszik.

Mert ugye sem a büntetésnek, sem a rendőrségnek, sem a példamutatásnak nincs visszatartó ereje. Ha a Dózsa György út sarkán, a bíróságnál háborítatlanul lehet a járdán, a kanyarban a zebra előtt parkolni, ráadásul ingyenes parkolásra jogosító kártyával, állami autókkal, akkor miért ne engedhetné ezt meg magának bárki. Nehogy már az adófizetők pénzéből élő, választott tisztségviselők, akiknek még autót is teszünk az ülepük alá, mások legyenek, mint mi. Pedig! Emlékszik még valaki a pártház előtti parkolóra a nyolcvanas évekből? Na! Most nem Volgáról meg Ladákról beszélünk, hanem Passátokról és Audikról. Ja, meg Opelről. Mondjuk a helyettes államtitkáréról, akinek még szeptemberben a múzeumban akadt dolga. Fontos ember nem sétál. A sofőr simán betolatott a gördeszkás kisfiú szobra mellé.

És én még képes vagyok azon bosszankodni, hogy reggelente a Fiumei úti iskolánál a zebrát biztosító rendőr szeme láttára parkolnak szülők a megállni tilos tábla alatt. Mögöttük általában feltorlódnak a többiek, de az ő kényelműk mindennél fontosabb. Meg úgyis csak bekísérik a gyereket, mint számít az a pár perc.

Igazuk van. Semmit. A parkolási morál pontosan megmutatja, hogy a társadalomnak nevezett közösség képviselői mit is gondolnak magukról meg másokról.