Le a kalappal a Szapáry út felújítása előtt. Aki emlékszik a töredezett járdákra, évtizede pusztuló beton virágtartókra, a kikopott, gazos virágágyásokra az biztos, hogy értékelni tudja a változást. Ami majdnem 100%-os. Hiszen a ronda, rozsdás közműszekrényeket ezúttal se sikerült eltüntetni vagy felújítani. Így továbbra is figyelmeztetnek arra, hogy ki és mekkora úr a városban. Persze "társadalmilag felelős" szolgáltatóként.

A Szolnoki vár projekthez kapcsolódóan optikai tuningon esett át a Nyári Lőrinc híd. Talán ennek részeként takarították ki a néhai bölcsőde és Szabadság téri kereszteződés közötti dzsumbujt, aminek vagy két hónapja áldozatául esett egy EuroVelo tábla is. Nem is hiányzik azóta se senkinek. Lehet, hogy eredetileg is felesleges volt? Vagy csak gazdája nincs? A munkát elvégző legényeket meg már nem érdekli, hisz rég hazamentek.

Egy letűnt kor marketingeszközeinek maradványaiként meredeznek a város több pontján is ezek a valamikori hirdetőtábla-keretek. Igényes, de rozsdás vasmunkák. Biztos van tulajdonosuk is, ezért nem lehet őket eltávolítani még akkor sem, ha már nincs értelmük, csak a városképet szennyezik. Mit hirdetnek? A múló időt?

Különleges street art alkotás díszítette néhány napig a Református templom előtti útszakaszt. Az ismeretlen művész, Bringatorzó című szobra azt a pillanatot ragadta meg, amikor a kiöregedett drótszamárra már senkinek sincs szüksége, és eldobják, mint a kivert kutyát. Csonkán, sántán, megbántva mutatja az elmúlást. Vagy lehet, hogy nem is szobor volt?