Az egy dolog, hogy 19. század végén épült Szapáry utcai ház évtizedekig pusztulhatott Szolnok közepén. Legalább ennyire vérlázító, hogy immár harmadik hónapja követhető az épület lassú, de biztos összedőlése. Amikor a felelősöket majd megkérdezik (?), hogy mindez miként fordulhatott elő, akkor ugye a kiesett parkolási és területfoglalási díjakat, a kerítés költségeit is kiszámlázzák majd feléjük? Vagy ez a közös veszteségünk, mert hagytuk, hogy mindez a szemünk láttára történhessen.

Nem, ez nem egy modern, okos, I-Tábla. Ez egy elfelejtett, szomorú, néhai turisztikai információ közelségéről tájékoztató, KRESZ tábla. Ami ma már csak forog, mint a valamikori szerencsekerék, és mutogat amerre a sorsa fordítja. Nem tudom, milyen engedély kell egy tábla kihelyezéséhez. De, hogy a kint felejtéséhez semmilyen, az biztos. Több tucat hasonló van a városban.

Tudom, hogy a Szapáry utcai egykori Nemzeti Szálló épülete magántulajdon. És nekünk csak annyi közünk van hozzá, hogy nézhetjük a sorsa alakulását. De ha már a földszintjén lévő bankokat nem zavarja, mi történik a fejük fölött, valaki szóljon a tulajnak, hogy az erkélyajtó nyitva, több ablak betörve. Így drága lesz életet lehelni ebben a szép épületbe. Pedig a kívülállók többsége bízik benne.

A Szapáry úton, a K&H bank épülete alatt van egy átjáró, amin keresztül az Árkádok mögött lévő parkolóba lehet bejutni. Hogy ez az átjáró és annak lassan pusztuló falai és burkolatai kié, nem tudom. Közterület? Magánterület? Az biztos, hogy Szolnokon van, a város központjában. Tehát, ha egy idegen ránéz a szétvert, potyogó kőlapokra, neki az juthat eszébe, hogy mi, szolnokiak vagyunk az igénytelenek. Tűrnünk kell?