A lassan két éve elkészült Véső úti sporttelep mellett, a parkolóval szemben árválkodik ez a magányos villanyszekrény. Mögötte a falat tatarozták, előtte a területet parkosították, a közelben a parkolót megépítették. Csak ez a villanyszekrény nem érdekel senkit. Mint egy magányos, lakatlan sziget az óceán közepén, úgy árválkodik az érdektelenségben, nemtörődömségben Szolnokon. Talán áram nincs benne.

Elkezdődött a Mária és a Templom utca sarkán, lényegében a Szentháromság tér oldalában az egykori Lestyán-féle ház bontása. Ha ezzel párhuzamosan kikerült volna egy beruházási tábla, ami egyértelműen elárulja, hogy mi a tulajdonos szándéka és mire kapott engedélyt, akkor meg lehetne előzni a találgatásokat. Tényleg lebontják? Valóban háromemeletes társasház épül ide is? Jogos vagy jogtalan az aggodalom? Csak azért, mert sem a tulajdonos, sem az engedélyeket kiadó város nem kommunikál a szolnokiakkal. És hallgat a körzet önkormányzati képviselője is. Vagy nincs itt semmi látnivaló? Közünk?

Szerintem nem véletlenül vannak hirdetőtáblák, hirdetési újságok és egyéb ósdi meg modern kommunikációs felületek, ahol el lehet juttatni a kereskedelmi üzeneteinket a remélt közönségnek. Szerintem az sem lehet véletlen, hogy a szerencsésebb történelmi fejlődésű városokban óvják az utcaképet az igénytelen reklámoktól. Szerintem az sem véletlen, hogy Szolnokon így lehet reklámozni. Ami persze baj. Szerintem.

Az előttünk álló bő esztendő nem lesz könnyű lányregénye a közéletünknek. Pártállástól függetlenül mégis ki kellene tűzni valami minimumot, legalább itt Szolnokon. Mondjuk azt, hogy a politikai üzeneteinkkel nem rondítunk tele minden vízszintes felületet, és nem változtatunk minden közterületet a pártharcok csataterévé.