Válasszuk ketté a trollkodók Szolnokon is meglehetősen népes táborát! Egyrészt vannak az őszintén, nem is feltétlenül szándékosan trollkodók. Ők azok, akik saját arcukkal, nevükkel, tehát valós személyhez köthető profillal zilálják szét a netes felületeket, fűznek értelmetlen, nem a témához kapcsolódó, másokat megbántó, direkt vagy véletlenül ingerlő kommenteket bizonyos bejegyzésekhez, megölve mindezekkel bárminemű értelmes diskurzust. Talán nem is kellene trolloknak nevezni őket, hiszen nem arctalan rejtőzködők, ráadásul többségük meggyőződésből, mélyen gyökerező hitből, elkötelezettségből vagy éppen tudatlanságból mantráz értelmetlen dolgokat. Ami mindenkinek állampolgári alapjoga. Csupán azért maradnak a troll státusban, mert kommentjeik eredménye pontosan ugyanaz, mint a trollok másik részének, a gyáva, arctalan, álprofil mögül okoskodóknak.
Alapszabály: do not feed the trolls (DNFTT), magyarul „ne etesd a trollokat”. Azaz ne reagálj a kommentjeikre, hanem következetesen hagyd figyelmen kívül őket, és akkor megunják, keresnek maguknak másik „játszóteret”, netán a billentyű verése helyett másra használják a kezüket. Persze ezt nem mindig könnyű betartani. Pedig érdemes lenne figyelembe venni a dániai Aarhus egyetem kutatóinak idei tanulmányát, aminek fontos megállapítása, hogy „aki online seggfej, az valószínűleg offline is az”. Márpedig, ha élőben igyekszünk elkerülni a vitát, a konfliktust, egyáltalán a kontaktust a seggfejekkel, akkor miért süllyednénk online az ő szintjükre, ahol ugye a sok éves rutinjukkal könnyen le is győzhetnek bennünket. (Lásd még azt a bölcs magyar mondást, miszerint „aki korpa közé keveredik, megeszik a disznók”.)
Igaz, nem mindig könnyű felismerni a valódi trollokat. Azokat, akik nem létező személy – olykor – személyek profilja mögül „okoskodnak”.
Ezt a troll-kategóriát is érdemes legalább két nagy csoportra osztani. Az egyikbe azok az államilag, közpénzen vagy közpénz jellegét vesztett exadóforintokon tartott profik vannak, akik hivatásszerűen – azaz ez a napi munkájuk, amiért hó elején fizetést is kapnak -, több tucat álprofilt használva, jól meghatározott tervek (politikai marketing) mentén, több fórumon is tevékenykednek. Profizmusukból adódóan őket a legnehezebb tetten érni, hiszen tisztában vannak azzal, hogy a trollkodáshoz használt profilokat ugyanúgy ápolni kell, mint a kerteket, és nem lehet csak a gyümölcseit élvezni. A központoktól és a profi trollkodáshoz szükséges zsírosbödönöktől távolodva egyre romlik a trollkodók minősége, ezért sokkal könnyebben lebuktathatók a profiljaik. Jelenleg Szolnokon is az ilyen offline seggfejükre virtuális fekete zacskót húzó gyávából van több.
Ők azok, akik olyan profilokkal trollkodnak, amelyeket pár hónapja, vagy egy-két éve hoztak létre. (De könyörgöm: van ebben az országban olyan felnőtt, aki mostanában fedezi fel a közösségi oldalakat?) Neveik általában olyan tucatnevek, amilyeneket a fél ország visel, azaz Kis, Nagy, Kovács, Tóth, Mészáros és-vagy ezek variációi. Ismerőseik száma elhanyagolható, az általuk kedvelt oldalak, csoportok általában egy irányba mutatnak, posztjaik nincsenek, vagy ha mégis, jól meghatározható politikai állásfoglalást tükröznek. Szellemi képességeik nem segítik őket abban – lásd még „a régen is hülye voltál, csak nem tudtad a neten világgá kürtölni” megállapítást -, hogy tudják, a trollkodáshoz használt profilokat építeni kell, annál sokkal több időt kell rájuk fordítani, minthogy a nevükben kommentelnek.
Láthatóan az elmúlt hónapokban szaporodásnak indultak a trollkodásra használt szolnoki álprofilok. Ahhoz se fűződhet kétségünk, hogy a választáshoz közeledve fokozódik a szaporodásuk és a „hadrendbe” állításuk. De annyira szomorú, hogy ezen a téren is a párthűség és a vak elkötelezettség fontosabb, mint a szellemi képesség és a tudás. De hát nemcsak a politikusai olyanok egy országnak, mint amilyet a polgárai megérdemelnek, hanem a trolljai is. Itt Szolnokon egyelőre a Zs-liga van játékban.
