Aki érzékeny a szolnoki változásokra, annak minden bizonnyal feltűnt, hogy az elmúlt hetekben új, barnaszínű, szögletes szeméttárolók jelentek meg a város néhány utcájában. Elfogadom, hogy ízlésbeli különbségek lehetnek közöttünk: a magam részéről undorító, egyen bödönnek látom ezeket az új utcabútorokat, amelyek a világ bármely városában állhatnának. Hogy miért éppen Szolnokra kerültek, az hamarosan ki fog derülni. Jóindulatú tippem, hogy a kerékpárút fejlesztéshez kapcsolódik a beszerzésük, azaz vagy tervezték, hogy uniós forrásból vesznek ilyeneket, vagy maradt pályázati pénz, és ezeket lehetett gyorsan beszerezni. Minden más megoldás kétségbeejtő lenne.
Mondom, nem egyezik az ízlésünk, ha engem kérdeztek volna, sem a Szapáryra, sem a Barossra nem engedtem volna ilyen kukákat kirakni, mert szerintem nem illik a szolnoki épített környezetbe. Ám mielőtt demagógiába csúsznánk, és valaki azt vágná a fejemhez, hogy azért nem tetszik a sok új kuka – darabját felállítással együtt 30-40 ezer forintra tippelem -, mert érzéketlen vagyok a szolnokiak iránt, esetleg nincs bennem környezettudatosság, és egyébként is létezik valami orákulum, ahonnan minden jó kizárólagosan származik, jelezem: közös dolgainkról bárkinek jogában áll véleményt mondani. Miként természetesen hallgatni, bólogatni és tapsolni is.
Ez utóbbiak azonban nekem nem mennek a Szapáry úton sétálva. Egyszerűen azért, mert érthetetlen számomra, hogy ha már párszázezer forintért kirakta oda tíz új – ismét el kell mondanom: az épített környezetbe nem illő – kukát, akkor legalább a régi, romos utcabútorokat, különösen a pusztuló kővirágtartókat miért nem vitték el onnan. Komolyan nem értem, hogy amikor a romos Nemzeti Szálló elé engedélyezték az új kukák kirakását, senkinek sem jutott eszébe, hogy az ott lévő két régit érdemes lenne leszerelni. Vagy, amikor valami helyi illetékes végigment a Szapáryn, és berajzolta az új kukák helyét – például az óvoda bejáratától öt méteren túlra -, akkor nem vetődött fel benne, hogy legalább a darabjaira hulló, a szocializmusból itt maradt kővirágtartókat érdemes lenne elszállíttatni. Bár tény, hogy vizuálisan nem sokkal múlják alul az új, szögletes szeméttárolókat, sőt pár év múlva a virágtartókból maradó rom talán „vállalhatóbb” lesz, mint a pusztuló fémhasáb. Ugyanis miért kellene elhinnem, hogy a most kirakott utcabútorok karbantartására lesz erőforrás, miközben a régiekre láthatóan nincs?
Amikor a Szapáryn elindult a kerékpárút építése – amit a magam részéről csak dicsérni és támogatni tudok -, azt gondoltam, hogy a Baross utcához hasonlóan itt is jut a járdák, az utcabútorok és a növényzet rendbetételére. Nem jutott. Csak tíz új bödönre, amiknek az árából szerintem látványos javulást is el lehetett volna érni.
