– Gyerünk, Bandi igyuk meg végre azt a jeges ouzo-t, mert felforrt az agyam a sok sikeres embertől meg a tökéletes családjaiktól – vágta hátba barátságosan Ványait Jozsó a Közgé földszinti folyosóján a 25 éves találkozó után. – A mesedélutánnak vége, jöhet a rögvalóság. Engem nem zavar, ha bankot raboltál vagy embert öltél. Mondjuk, hogy tiéd lett az Anna, aztán meg dobtad, az kicsit fáj.
– Lehetett volna az első feleséged előtti feleséged? – Csatlakozott Csongor. – Vegyél példát Ványairól! Lehúzott huszonöt évet, és egyszer sem kapták el a grabancát. Semmi házasság, csak barátnők. Vagy ez is csak kamu, mint a bankrablás?
– Hagyjátok már ezt a hülye bankrablást – lépett hozzájuk Gerzson. – Esküszöm, hétfőn utána nézetek, hogy történt-e 1989 karácsonyán bármilyen vagyon elleni bűncselekmény Szolnokon. Vagy lettek-e öngyilkosok pár hónappal később banki dolgozók. De, ha kiderül, hogy ebből az egészből egy árva szó sem igaz, Ványai beültetlek a vallató székembe, és az kellemetlenebb lesz, mint egykor egy találkozás Dénes Eszter tanárnővel.
– Jobban örülnél, ha tisztes családapa lenne zaklatott kamaszokkal, napi gondokkal meg egy múló szerelemmel? – Vetette oda Jozsó, miközben színpadias mozdulatokkal nyitotta ki a társaság előtt a Közgé hatalmas üvegajtaját – Emlékezhetnél, negyedszázada filozófiából azt tanultuk, hogy valami létezhet és megtörténhet anélkül is, hogy mi tudnánk róla.
– Például Anna fejének az elcsavarása – szólt fel a lépcső aljáról Traktor. – Ez engem sokkal jobban érdekel, mint a kilenc dobozban hazacipelt 200 millió, meg hogy miként jutottál ki ennyi pénzzel az országból. A Közgénél találkozunk! Emlékeztek, mit jelentett ez?
– Mindenki úgy meséli a sztorijait, hogy a többiek is értsék – mondta fel iskolás hangon Csilluska, aki úgy döntött, érdekesebb a fiúkkal tartani. – Éppen ezért Ványai a Szigonyban úgy fogja elmesélni az életét bankrablással vagy anélkül, hogy mindenki megértse.
– Ez esélytelen Csillusom – röhögött fel Jozsó, amihez a többiek is csatlakoztak, főleg azután, hogy Csilla szája is megengedően húzódott mosolyra.
– Józsikám! Csak azért bocsájtok meg, mert a mai napig megmosolyogtat, amikor az egyetlen közös éjszakánkra gondolok.
– Hoppáré! – Kiáltott fel Traktor. – Micsoda sztorik derülnek ki. Bandikám, ehhez képest a Ságvári körúti OTP állítólagos kipakolása kutyaszar. Jozsó! Neked is megvolt a Csillus.
– Mi az, hogy is? – Vágta oldalba Csilla. – Neked például nem. És Ványainak sem, pedig, ha tudom, hogy 200 millióval flangál Korfun, esküszöm, utána megyek és elkapom, és nem úszod meg az esküvőt.
– Meg a pénzed is hamarabb elfogyott volna – kezdett Csongor felszabadultan röhögni.
– Lehet, hogy nem menekültél volna tovább a gengszterek elől. Sőt, inkább őket választottad volna – csatlakozott Gerzson.
– Már az ötéves találkozóra el tudtál volna jönni, ha Csillus elkap – nevetett teli szájjal Traktor. – Igaz, nemhogy Korfuig, de a Margit-szigetig se jutottál volna.
– Ha csak ökörködni tudtok, akkor én viszem magammal Ványait – lépett határozottan a társasághoz Anna. – Engem ugyanis érdekel, miért szenvedtem évekig, és mentem hozzá az első idiótához, aki vigasztalni akart. Bandika, ha másnak nem, nekem tartozol az igazsággal. És én ezt az egész bankrablást, meg a korfui aranyifjú éveket is elhiszem. Mert te lehettél az az őrült, aki minden július 26-ára küldtél egy üres képeslapot valahonnan külföldről. Huszonnégy meg nem írt, csak postára adott képeslap vár magyarázatra.
