2025.08.27. (szerda)

45 éves szolnoki műemléklista

45 éves szolnoki műemléklista

Dátum:

Tabán 7. és Kazinczy utca 3. Két cím, amelyeken 1975-ben még műemlék jellegű lakóházak álltak. Mi lett velük? És ki volt Pácsi Pál? Valóban állt egy Lenin-szobor a Tiszamenti Vegyiművek főbejáratánál is? A Vosztok úti ABC előtt milyen Szolnok 900 éves kompozíciót kellene keresni?

Szolnok Városi Tanács V. B. (Végrehajtó Bizottság) Műszaki Osztálya 1975. május 21-én jelentést készített a város műemlékeiről a Várospolitikai Bizottság részére. A mindössze 5 (!) oldalas dokumentumhoz három mellékletet csatoltak: a Szolnok város műemlékei illetve műemlék jellegű épületei és szobrai címűt (16 tétel), a Szobrok és emlékművek felsorolást (35 tétel, továbbá 14 emléktábla és 9 darab tanácsi kezelésű sír listájával), valamint a Szolnok városban elhelyezendő képzőművészeti alkotások tervét az 1976 és 1980 közötti időszakra vonatkozóan, éves bontásban. Az összesen 12 oldalas dokumentumban egy árva szó sincs például a református templomról vagy a zsinagógáról, az indóházról vagy a mai könyvtár, netán a bíróság épületéről. Igaz, akkoriban ezek közül még egyik sem volt száz éves. Nem mondhatjuk, hogy a korabeli műszaki osztály túl nagy jelentőséget tulajdonított volna ennek a döntés-előkészítő anyagnak.

Ennek ellenére a mából nézve van néhány kifejezetten érdekes tétel ebben a négy és fél évtizedes, talán a város első említésének 900 éves évfordulójával összefüggésben készült dokumentumban. Például a város 9 darab műemlék jellegű épülete – Vártemplom, Megyeháza, Múzeum, Varga, Partos kápolna és Xavéri Szente Ferenc kápolna – között feltűnik három lakóház is. Az egyik a mai Szapáry utca 17. szám alatt álló épület, amit a dokumentum természetesen még a Ságvári 17. (a számozás megfordítása előtt 22.) szám alá tesz. Az alápincézett, L alaprajzú lakóház szerencsére még mindig áll, múltját a 2017-es felújításkor Dombi Gábor tárta fel, így tudhatjuk, hogy a néhai Molnár utca egyik legrégebbi épületéről van szó. (Az épületről a Szolnoki házak sorozat 38. részében írtam A Molnár utca hírmondója címmel.)

A másik két, 45 éve még megőrzésre érdemesnek tartott lakóépület azonban mára teljesen eltűnt. A Tabán 7. szám alatt lévő egykori lakóházról legalább egy fénykép fennmaradt, ami megtalálható a Damjanich Múzeum Tabán (P)anno kiadvány 16. oldalán. Illetve egy 2012-es napilapos cikk azt sejteti, hogy az épületet ugyanaz a nagyvállalkozó bontatta le, aki később a Tabán 10. helyére is új házat építtetett, és mai is a Tabán közepén lakik. A harmadik, a Kazinczy utca 3. szám alatti lakóházról viszont legfeljebb egy 1960-as légifelvételt tudok előbányászni, hiszen ma már társasház áll a helyén. Sajnos az 1975-ös jelentésből nem derül ki, miért lett volna fontos megőrizni. (Ha valaki tud valamit a házról vagy a későbbi sorsáról, kérem, ossza meg velem!)

Érdekes átnézni Szolnok korabeli szobrainak a felsorolását is, hiszen a 35 alkotásból legalább 13 már nincs meg. Ezek egy része – Kovács Ferenc Munkásmozgalmi emlékműve, Kocsis András Lenin-szobra, Szabó László Fáklyavivője, Simon Ferenc Szamuely-szobra – a rendszerváltásnak vagy a kései megfelelési kényszernek esett áldozatául. Másik részük viszont szimplán „eltűnt”, így például Laborcz Ferenc Óvodások (máshol Vonulók) című alkotása a Verseghy-park és a Sóház utca sarkáról, Kamocsai István rendkívül izgalmas Műszaki haladás (a köznyelvben rozsdaszobor) című műve a Szentháromság térről, vagy éppen Bencsik István Ülő leány (máshol Sellő) című, szökőkúttal kombinált munkája a Táncsics utca elejéről. Ugyanakkor azt is érdemes megemlíteni, hogy a felsorolás nem volt pontos, hiszen nyoma sincs benne a szakszervezeti művelődési házról pár éve levert Táncolóknak, az egykori ÁÉV székház falán lévő Simon Ferenc domborműnek vagy éppen a pártház aulájában a hatvanas évek közepén már állt Lenin-szobornak.

Ugyanakkor említést tesznek benne Pácsi Pál TVM előtt álló Lenin-szobráról, amiről a Köztérkép.hu oldalon könnyen kideríthető, hogy Pátzay Pál munkája lehet. Ez a gyár irodaházának bejárata előtt állhatott fekete, gránit talapzaton. Ha jól sejtem, ez lehetett az a szobor, amit a kilencvenes évek elején Kósa Károly a Bábaképző pincéjében örökített meg. Sorsa pedig ismeretlen, szerintem sírkővé vagy ablakpárkánnyá csiszolódott. Számomra legalább ennyire érdekes a kivitelezés alatt álló műalkotások között talált, a ?900 éves évfordulóval kapcsolatos kompozíció?, amit elvileg a Vosztok ABC (Tallinn városrész két élelmiszerboltja közül valamelyik) előtt helyeztek el, ráadásul a Főváros XIV. kerületének (Zugló) ajándékaként. Nekem nem rémlik, hogy ez mi lehet? Valóban volt ilyen? (Ha valaki tud róla, kérem, árulja el!)

És, ha már kérdések, akkor folytatnám az 1976-ra tervezett, Szolnok városában elhelyezendő képzőművészeti alkotásokkal. A Vízügyi székházban elkészült egy kerámia vagy sgrafittó falikép? Az Eötvös téren volt bármilyen térplasztika? A Pelikán Szálló előtt milyen vízfelület volt, és ahhoz milyen szobor vagy térplasztika kapcsolódott? Megvalósult a Zagyva-parti lakótelep két játékos állatszobra? Vagy éppen az egykori 4-es alatt átvezető aluljáróban volt kerámiából térkép a város idegenforgalmi látnivalóival? Az öt éves terven felsorolt mintegy 30 műalkotás között összesen hármat találtam, amelyek valóban megvalósultak: Kodály, Bartók és József Attila mellszobrai.

(Az 5. kép Polyák Kálmán munkája.)

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

Utcasoroló (51.): Arany János

Ezzel az utcával kapcsolatban két dologban vagyok biztos. Egyrészt a város egyik legrégebbi utcája, ahol szerintem évszázadok óta laknak szolnokiak. Másrészt névadója egészen biztosan járt Szolnokon, sőt talán az utca környékén is. Az utca két vége pedig egy évszázadnyi időutazás.

Szolnok 900 (6.): Előünnepi lap

Négyfotós mozaikképeslappal köszöntötte az első írásos említésének 900 évfordulóját a város "születésnapjává" tevő Szolnokot az ilyen kiadványok megjelentetésére kizárólag jogosul Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata. Nagy valószínűséggel már 1974-ben megjelent ez az anziksz.

Szolnoki házak (60.): A Kossuth tér 5.

Azaz a főtér és a Sólyom utca sarkán álló, a múzeum melletti társasház. Az egykori Múzeum étterem épülete. De nevezhetnénk Boháty-féle háznak is. Éppen hatvan éve adták át, így a szolnoki főtér Kádár-kori átalakításának első momentuma. Különleges faliképpel, legendás szórakozóhellyel.

Rácsodálkozás a 84 évvel ezelőtti Szolnokra

Szolnok XX. századi történetének egyik sokat emlegetett "forrása" a Scheftsik György által szerkesztett és Kalotai László által kiadott Jász-Nagykun-Szolnok megye múltja és jelene című vaskos kötet. Leginkább azért, mert néhány fotóval és jóval több szóval képet ad a város 1934 körüli állapotáról is.