– A Jézus Krisztus Szupersztárhoz nemcsak jó színészek és rendező kellettek, de gondolom, megfelelő technikai háttér is.
– Igen, ami a folyamatos fejlesztésnek köszönhetően áll rendelkezésünkre. Amikor 2007-ben átvettük a színház irányítását, volt 14 darab mikroportunk, és egy elavult, analóg hangosító pultunk. Ma viszont az országban egyedülálló, digitális pult és 45 mikroport szolgálja ki az előadásokat. Ezek nélkül nem tudtuk volna bemutatni a Jézus Krisztust. Nem mondom, hogy a hangosításunk már tökéletes, hiszen a húsz éve beépített hangfal-rendszer elavult, és csak a nézőtér kétharmadán hallható rendesen az előadás. A világítás terén is sikerült komoly fejlesztéseket végrehajtanunk, a régi lámpáinkat, amelyek működtetése rengeteg embert is igényelt, négy év alatt 36 modern, robotlámpára cseréltük. Két új projektort is beszereztünk, amelyek ugyancsak nélkülözhetetlenek a Jézus Krisztusnál.
– Ezekből úgy tűnik, nem véltetlen, hogy csak most állították színpadra a Szupersztárt?
– Természetesen, hiszen a látványból nem engedhettünk. A színházaknak 2011-ben el kell mozdulniuk a látvány és a hang irányába. Ráadásul, ha a Madách Színházéhoz hasonló Jézus Krisztust akarunk csinálni, akkor technikai téren is fel kell tudnunk venni velük a versenyt.
– Van olyan technikai eszköz, ami azért még hiányzik?
– Nagyon jó lenne egy süllyeszthető forgószínpad, mert jelenleg csak egy építhetővel rendelkezünk. Ha elő tudjuk teremteni a rávalót, akkor ezt is megcsináljuk, ahogy remélem, hamarosan egy led-falat is beszerezhetünk. Persze ennek nemcsak az a feltétele, hogy a szükséges pénz a rendelkezésünkre álljon, hanem az is, hogy tudjuk, mire fogjuk használni, és miként termelheti meg az árát.
– A fejlesztési lehetőségeket befolyásolja a nézőszám?
– Egyértelműen, hiszen fejleszteni csak a magunk által termelt bevételekből tudunk. A működésünket az államtól kapott fenntartói és művészeti támogatásokból, illetve az önkormányzati juttatásokból fedezzük. Ezeket a pénzeket azonban csak előre meghatározott célokra, például bérekre vagy karbantartásra költhetjük. Viszont, ha másra is szeretnénk pénzt fordítani, akkor nem mindegy, hogy hány bérletet adunk el és mennyi előadásunk van egy évben.
– Ezen a téren nem lehet okuk panaszra, hiszen alig lehet jegyet szerezni az előadásokra?
– Pedig a most véget érő évadban a két játszóhelyen 276 előadást tartottunk. Ez azt jelenti, hogy kilenc hónap alatt voltak olyan napok, amikor két előadásunk is ment. Ez iszonyatosan nagy szám. Főleg, ha figyelembe vesszük, hogy például a budapesti Nemzeti Színház hat színpadon 364, a kecskemétiek pedig négy színpadon 306 előadást tartottak. A mi előadásainkat közel 105 ezer fizető néző látta, miközben a fővárosi Nemzetibe 120 ezren, Kecskeméten alig 90 ezren, de mondjuk a debreceni Csokonai Színházba is csak 84 ezren váltottak jegyet. Ha hozzáteszem, hogy egy nézőre nálunk jut a legkevesebb állami és önkormányzati támogatás, nagyjából fele, mint a Nemzetiben, akkor tényleg nincs miért szégyenkeznünk. Csak az a baj, hogy a színház befogadóképességének a határához értünk, többet játszani, több nézőt beengedni, egyszerűen már nem tudunk.
– Pedig, gondolom, jövőre se lesz kisebb az érdeklődés. Mire számíthatunk szeptembertől?
– Molnár Ferenc Liliomjával nyitjuk az évadot, amit Barabás Botonddal a főszerepben Kiss József rendez. Évek óta gondolkodtunk már a darab bemutatásán, de most láttuk úgy, hogy minden szerepre megfelelő embert találtunk. Lényegében kész vagyunk a Liliommal, csak a főpróbahét maradt őszre, és azt gondolom, az évad egyik fontos darabja lesz. Ugyancsak a társulat miatt döntöttünk Hunyady Sándor A három sárkány című vígjátékának a bemutatása mellett, hiszen Gombos Judit, Császár Gyöngyi és Lugosi Claudia személyében adott a három főszereplő. A nagy érdeklődésre való tekintettel a Szín-Mű-Helyből behozzuk a nagyszínpadra a Kalandot, és természetesen lesz operett – a Cirkuszhercegnő, a csodálatos hangú Lőrincz Judittal a főszerepben – valamint klasszikus is, Goldoni Mirandolinája. A musicalt pedig a Móricz Zsigmond regényéből Kocsák Tibor és Miklós Tibor által írt Légy jó mindhalálig képviseli, amit Radó Denise rendez. Újdonság, hogy a következő évadban lesz egy bérleten kívüli előadásunk. Balázs Péter rendezésében október 8-án mutatjuk be az Imádok férjhez menni című zenés vígjátékot.
– Mit kínál majd a Szín-Mű-Hely?
– A legendás Szakonyi Károly darabbal, az Adás hibával kezdünk szeptember végén. Majd pedig Kiss József kollégám Hol a pénz? című vígjátékát mutatjuk be.
– Mi megy tovább ebből az évadból?
– Alig két hónap alatt több mint harmincszor játszottuk a Jézus Krisztus Szupersztárt, amibe rengeteg munkát fektettünk. Ezért sem szeretnénk az évad végén eltemetni, és úgy tervezzük, hogy decemberben ismét lesz belőle 6-7 előadás. És ugyancsak játsszuk jövőre is, az április végén bemutatott gyerekdarabunkat, a Négyszögletű kerekerdőt.
– Folytatódik-e az Ádámok és Évák Ünnepe valamint a szilveszteri gála?
– A középiskolások már kisorsolták, hogy melyik regét vagy mondát állítják színpadra. A szilveszterrel kapcsolatban viszont még folynak a tárgyalások, mert négy év után szeretnénk egy kicsit újítani.
– Vége az évadnak. Mit tart a legnagyobb sikerüknek?
– Ha a darabokat nézem, akkor egyértelműen a Jézus Krisztus Szupersztárt. Ha a társulatot, akkor azt, hogy a mögöttünk lévő 4 évadban mindenki megtalálta a helyét, mindenki pontosan tudja a feladatát, és láthatóan maximális odaadással teszi a dolgát. Számomra megható a kollégák lojalitása, és hogy mindenki érzi, szeretetteljes légkörben is lehet létezni.
(A fotók a Szigligeti Színház honlapjáról valók.)
EZ A CIKK ELŐSZÖR 2011. JÚNIUS 15-ÉN JELENT MEG A BLOGSZOLNOKON.
