– A korábbiakhoz hasonló programokra vagy inkább újdonságokra számíthatunk az idei ARTjárón?
– Bizonyos értelemben ez egy hagyománytisztelő fesztivál, ami ahhoz az alapelgondoláshoz idomul, miszerint ebben a két napban mindenféle művészeti ág képviselje magát. A képzőművészet mellett lesz színház, irodalom, tánc és sokféle zene. És idén is lesznek kitéve függőágyak, be lehet járni a műtermeket, de most először kézműves kirakodóvásár is lesz. Szóval akár két napot is el lehet majd nálunk tölteni.
– Lesznek-e különlegességek, olyasmi, amit ritkán láthatunk, vagy Ön ajánl szívesen?
– Kilencven százalék, hogy felállítunk egy olyan különleges, hagyományos fotólabort, ahol fotógrammokat fogunk készíteni. Ez egy olyan különleges eljárás az előhívó papír és az előhívó folyadék segítségével, amit Moholy-Nagy László is alkalmazott. Úgy tervezzük, hogy három-öt fős csoportokban, avatott vezető segítségével lehet majd kipróbálni a technikát. Pénteken este meglepetés koncert is lesz, ami lefedi azt a fajta rockzenét, ami egyébként a fesztiválra jellemző etno- és világzene mellett kicsit elhalványulna. Amit viszont nagyon szeretnék ajánlani, az Gál Tamás felvidéki színművész előadása, a Helyiség kalapácsa. Ez egy minden korosztálynak ajánlható, sodró lendületű, nagyon jó előadás lesz.
– Két nappal a fesztivál előtt még vannak bizonytalan programok?
– Két héttel ezelőtt még az sem volt biztos, hogy meg tudjuk rendezni. Egyszerűen az anyagi gondok miatt. De köszönhetően a fellépő művészeknek, akik szinte kivétel nélkül ingyen lépnek a közönség elé, mégis belevágtunk. A technikát, a reklámot is barterben, vagy saját erőből oldottuk meg. Mégis azt hiszem, akár a tavalyinál is jobb lehet a mostani fesztivál.
– Hagyomány, hogy az ARTjárón mutatják be az Eső nyári számát.
– Ez nem véletlen, hiszen meglehetősen szoros a kapcsolatunk az Eső szerkesztőivel. Részben mert magam is szoktam képzőművészeti írásokat publikálni a lapban, másrészt pedig azért, mert a környék képzőművészei is rendszeresen jelennek meg alkotásaikkal az Esőben. Jenei Gyula új verses kötetét is bemutatójuk majd a szerzővel közösen. Egy kis kamara előadást tervezünk, ahol a Jenei Gyula verseihez próbálok méltó kísérőzenét produkálni zongorán.
– Most először nem a Művésztelepen kezdődik a fesztivál. Miért?
– A Damjanich Múzeum belső udvarán Pogány Gábor Benő nyitja meg pénteken délután Barát Fábián szobrászművész kiállítását. Bár nem nálunk lesz ez a kiállítás, mégis a mi szervezésünk. Természetesen a Művésztelepen is lesznek kiállítások, hiszen hagyomány, hogy ilyenkor, az itt élő művészek egy közös kiállításon mutatják meg, hogy miket alkottak az elmúlt évben. Ezt a tárlatot a fesztivál után még egy hónapig láthatja a közönség. Viszont csak egyetlen napig lesz látható a Jelen Kortárs Galéria kiállítása, ahol a Művésztelephez vagy Szolnokhoz kötődő alkotók műveit állítjuk ki.
– A fesztivál minden programja ingyenes. Az anyagi nehézségek ellenére is belevágtak. Mi a céljuk a fesztivállal?
– Ugyanaz, ami korábban is volt. Meg akarjuk mutatni, hogy a Művésztelepen élők jelen vannak a város életében. Emellett van egyfajta közösségformáló szerepe is a fesztiválnak, ahol nem feltétlenül szórakoztatni, hanem a minőséget képviselő programokkal kicsit elgondolkodtatni is szeretnénk. Másrészt ez a fesztivál tulajdonképpen a Művésztelep ajándéka Szolnoknak.
