A magyar irodalom második Kratochwill Georginájának nagymamája – az ismét istenien játszó Császár Gyöngyi alakítja a Szín-Mű-Helyben – egy nem túl kedves, és talán senki által sem szeretett házsártos öregasszony, aki 1938-ig már eltemetett két férjet. Egyetlen emberi kapcsolata a világot is felforgatni akaró cselédlány, Jusztina – a szemeivel is játszani, esetünkben ölni képes Jankovics Anna formálja -, aki egy dolgot szeretne igazán: a vénasszony feltételezett pénzét. Mivel a nem éppen bonyolult szellemi képességeket felvonultató Rudi pincérrel – a darabot rendező Molnár László kelti életre – próbálják a vagyont megszerezni, óhatatlan, hogy már az első felvonás elején félresiklik a tervük. Ezzel Rudi pincér bekerül abba a háromajtós szekrénybe, ami körül a Kiss József által írt Hol a pénz? című komédia lényegében zajlik.
Természetesen megjelenik maga Kratochwill Georgina is – a Szolnokon ritkán látható Trecskó Zsófia játssza -, aki ezúttal nem Vajda János és egy gazdag kereskedő, hanem egy gazdag kereskedő és egy szerencsétlen régész, Vencel – az első felvonásban csak felakasztva jeleníti meg Dósa Mátyás – között ingadozik. Ám neki is szüksége lenne a nagymama, bocsánat Kamilla úriasszony vélt vagyonára. Amit elég nehéz megszerezni, ha az ember torkához kést szorítanak, ha a nagymamája úgy általában mindenkit utál, és ha alaposan belekavar a történetbe egy spiritiszta nővér, a parádésan játszó Lugosi Claudia képében, akinek köszönhetően végül mindenki a régi szekrényben köt ki.
Kratochwill Georgina nagymamájának polgári lakásában játszódó első felvonás jó szövegeken, kiváló történeten alapuló, lendületes és szórakoztató játék.
Kratochwill Georgina unokájának átalakított pesti lakásában, 2000-ben – miért éppen akkor? – játszódó második felvonás már kevésbé lendületes, de a színészek játékának – például Dósa Mátyás Endréjének – köszönhetően kifejezetten élvezetes. És feltétlenül írjuk mind a szerző, mind a rendező javára, hogy az időutazást elegánsan, nem túljátszatva oldják meg. A háromajtós szekrényben tíz perc alatt megtett, 62 évnyi időutazás legszebb pillanatai, amikor Császár Gyöngyi azonnal a tükörben próbálja megállapítani, hogy 130 évesen is milyen jól tartja magát, vagy amikor képtelen normálisan leülni a modern kanapéra, illetve a Lugosi Claudiával előadott tévés jelenetük.
Kár, hogy a második felvonásban csak egyetlen jelenet jut a Rudi pincérből befektetővé vedlett Molnár Lászlónak és a handlét alakító Ónodi Gábornak, pedig a több szereplő, az újabb kavarodások, biztos felpörgették volna a végkifejletet is. Ami így is egész jó, sőt még némi erkölcsi mondanivalót is sugall azáltal, hogy a nagymama megszólítás ellen folyamatosan tiltakozó Kamilla úriasszony, közel a 130-hoz, mégis elfogadja ezt a nevet.
Azzal persze vitatkoznék, hogy rá kell-e aggatni erre a darabra a spirituális jelzőt, vagy szükséges-e belemagyarázni a kelleténél több mondanivalót, hiszen a Hol a pénz? akkor is jó, ha annyit mondunk, hogy egy komédia. Aminek van eleje-vége története, jól kitalált és megformált szereplői, és amit bűn a Szín-Mű-Hely falai közt elsorvadni hagyni. Ha végre lenne Szolnokon is nyári színház, hát ez lenne az a darab, amire a szabad ég alatt is ismét jegyet váltanék.
