2025.10.14. (kedd)

Utcasoroló (8.): Sóház utca

Utcasoroló (8.): Sóház utca

Dátum:

(NYÁR) Szolnok évezredes történetének egyik fontos mozgatójára, a sókereskedelemre utal ennek az egyre rövidebb, a Szapáry és a Magyar utca közötti közterületnek a neve. Ahogy elenyésztek a sóhoz kapcsolódó tevékenységek, úgy kapott új neveket a két évtizede ismét Sóházként jelölt utca.

A legelőször Só utcaként említett közterület egykor a Molnár utcától – ma Szapáry – indult, és a baromfi- és a búzapiac érintésével a Tisza-hídig vezetett. Feltételezhetjük, hogy a XIX. században a Szolnokot a mai belvárosi templom felől elérő utazók és kereskedők nem a Piac tér – ma Kossuth tér – felé kerülve, hanem erre közelítettek a tiszai átkelőhöz. Talán az se túlzás, hogy sokáig a város egyik legforgalmasabb utcája lehetett, ahol a piacok mellett a sóraktárakat, a sóhivatalt, a tiszai rakódó- és vízvevő helyeket is el lehetett érni.

Az utca fejlődése és átalakulása összefügg a környék eredeti funkciójának visszaszorulásával, a város életében legalább 900 évig szerepet játszó sókereskedelem jelentőségének a csökkenésével.

Amennyiben elfogadjuk, hogy a sókereskedelmet már Gellért püspök is említi, akkor azt mondhatjuk: Szolnok és a só kapcsolata ezeréves. Tudjuk, hogy az erdélyi sóbányák termékeit még a XIX. században is Szolnok érintésével szállították Nyugatra. Egy ideig az úgynevezett szalacsi sóút fontos állomása, majd a folyami szállítás fellendülésével az átrakodás helyszíne volt a város. Sóhivatallal, aminek a királyi monopóliumnak számító só utáni adók beszedése, illetve a só raktározása volt a legfontosabb feladata. Mint tudjuk, Verseghy Ferenc is egy sóházi tiszt fiaként született ezen a környéken. Abba viszont talán ritkán gondolunk bele, hogy évszázadokkal ezelőtt a só olyan kincsnek számított Európában, mint ma az olaj. Tudjuk például, hogy az Alföldön keresztül szállított erdélyi sóért még Perzsiából is jöttek kereskedők.

A sóval való kereskedés és a szállítás jelentőségének visszaszorulása szerencsére egybeesett Szolnok megyeszékhellyé válásával, a város aranykorának kezdetével. Ez teremtett ugyanis lehetőséget arra, hogy ez az utca középületei révén, Szolnok egyik fontos, fejlődését jól reprezentáló része legyen. A Sóház utcában épült fel 1888-ban a város első gimnáziuma, majd hat évvel később itt kapott helyett a neogótikus református templom, miközben pár száz méterrel feljebb még zakatol a Scheftsik féle fatelep. A századforduló után a Sóház utca mentén készült el a város első kőszínháza, majd az első világháború után parkok épültek és átadták a Tisza Szállót is. Még Sóház volt, amikor a hídhoz vezető végét a Damjanich uszoda építése miatt levágták, hogy aztán két év múlva a nevét is Szabadságra változtassák.

A Szabadság utca a Ságvári körutat és az F. Bede László utcát kötötte össze 1990-ig. Akkor visszakapta múltjára utaló nevét, de már messze nem eredeti hosszában. A Sóház utca ma már csak a Magyar utcáig tart, hiszen a gimnázium már a Tisza parkban található. Azaz ma csak ez a jellegtelennek tűnő utcaszakasz emlékeztet mindarra, ami Szolnokot kiemelte a környék települései közül.

(Ez az írás február 8-án jelent meg először)

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

Utcasoroló (13.): Dr. Balogh Kálmán u.

(NYÁR) Magyarázatot nem tudok adni az okára, de Szolnokon sok utca viseli orvosok nevét, ami számomra szimpatikus. Ennél már csak az tetszik jobban, amikor egy közterület kifejezetten szolnoki kötődésű személyről van elnevezve. Ha pedig még köze is volt az illetőnek az adott utcához, az különösen kedves.

Nyár’12: Szolnoki házak (8.): Népbank-Sztár

Jelenleg nevezhetjük a Kossuth tér legrondább épületének, holott építésekor a környék legmagasabb háza volt. A Népbank a háború után tiszti klub, '73-as átépítését követően Sztár áruház, a rendszerváltás óta pedig hányatott sorsú rom lett. Négy évtizeddel ezelőtti átépítése kalandosra sikerült.

Utcasoroló (29.): Pityó utca

Annak ellenére, hogy történelmi nevet visel ez a közterület, egyetlen utcatábla se jelzi. Sőt, van olyan netes utcakereső, ami nem is tud róla. Igaz, még csak alig négy évtizedes múltra nyúlik vissza a létezése, és leginkább a Zagyván átívelő gyaloghíd vagy a MÁV kórház hívhatta életre.

Utcasoroló (70.): 90 éves park öt névvel

A Béres József sétány, a Damjanich utca vége, a néhai Dami üres telke, a Rózsakert és a Tisza szálló által körülhatárolt terület Szolnok legrégebbi közparkja, amelyet éppen 90 éve vehettek birtokba a helyiek. Első neve bizonytalan, de Tóth Tamás, Horthy István és Marx után, 26 éve Verseghy nevét viseli.