2025.12.1. (hétfő)

Utcasoroló (11.): A ház nélküli utca

Utcasoroló (11.): A ház nélküli utca

Dátum:

(NYÁR) Nem tudom, akad-e olyan kezdő taxis a városban, akit rá lehetne szedni, hogy a Budai Nagy Antal utca valamelyik háza elé kérünk autót. Turistákat viszont simán az őrületbe kergethetnénk azzal, ha a Hild János teret kerestetnék velük.

Aki térkép nélkül, csak az utcanév táblákra hagyatkozva szeretné megtalálni a szolnoki Budai Nagy Antal utcát, elveszett ember. Ilyen tábla ugyanis az utca egyetlen épületén sincs. Igaz, abban sem vagyok biztos, hogy ebben az utcában áll-e egyáltalán olyan ház, ami cím szerint is itt van. A magam részéről tisztán emlékszem ilyen utcatáblára a nyolcvanas évek elejéről, ugyanis nagyon büszke voltam magamra, hogy felnéztem rá az SZTK sarkán, és tudtam, ki is az a név. Mivel, épp akkor tanultunk a XV. század első felében zajlott Budai Nagy Antal féle parasztfelkelésről.

Mint az ebben a rovatban már oly sokszor citált Cseh Géza könyvben olvashatjuk, a mai Baross utcából, a Madách utcával szemben nyíló, a Budapest Bank épülete melletti utca 1950-ben kapta ez erdélyi parasztvezér nevét. Ugyancsak a Szolnok város utcanevei című kiadványból tudható az a meglepő információ is, hogy jóval az első nagy közterület elnevezési hullám előtt ennek az utcának már volt neve: a mai Baross utca felé eső végét Kerek köznek, a pláza felé lévő részét pedig Csavaró köznek nevezték. A XIX. század végén, amikor nagyon sok mai belvárosi utcánk nevet kapott Mihályi és Rőtökör közre változtatták a neveket. Ez utóbbival utalva arra a híres kocsmára, amelyik valahol a mai SZTK helyén állhatott. Igaz, nem sokáig viselhette az utca a korabeli vendéglátóhely nevét, mert egy újabb nagy átnevezési hullám idején, 1926-ban a Rőtökörből és a Mihályiból is Lovag utca lett. Egészen 1950-ig.

Nincs rá bizonyítékom, csak gyanítom, hogy az első ötéves terv kezdetén azért kellett átkeresztelni a Hősök tere mellett futó utcát, mert hülyén nézett volna ki, ha a vidék egyik legmodernebb egészségügyi központja a Lovag utca sarkán áll. Így került az SZTK a Hősök tere és a Budai Nagy Antal utca sarkára abban az időben, amikor a belváros felé eső szomszédságában még jórészt földszintes házakkal szegélyezett, kanyargós kis utcák álltak. Amelyek ugye a hatvanas évek végén kezdődött, új belvárosnak nevezett rész kialakításával tűntek el. Oly annyira, hogy a Budai Nagy Antal utcában egyetlen ház sem maradt. Mert az elején lévő bank a Baross utcában van, majd jön egy üres telek azzal a ronda fa-lakókocsi büfével, aztán pedig az SZTK parkoló. Átellenben az SZTK meg a Hősök terén áll.

Amikor ezt a házak nélküli utcát fotóztam, akkor jutott eszembe, hogy az új belváros építése nyomán olyan közterületünk is lett, amin ugyan állnak fontos épületek, csak éppen a neve nem olvasható sehol. Igaz, csak jóval azután nevezték el, amikor már minden épülete állt. Hogy miért éppen a Szolnokhoz nem nagyon köthető Hild János – nem Viktor! – nevet kapta 1988-ban nem tudom. Névtáblát itt se keressenek, holott itt áll az Aba-Novák Kulturális Központ, de talán még a Skála is.

(Ez az írás március 12-én jelent meg először.)

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

Egykori június: Kenyérgyár és strand

Régen is voltak álmok, amelyek megvalósulására sokat kellett várni. Például Szolnokon a bejelentés után húsz évvel nyílt meg a kenyérgyár. És vannak olyan álmok is, amelyek nem ott és úgy valósulnak meg, ahogy eredetileg tervezték. Az első korszerű művelődési házunk nem a Gólyánál létesült.

Utcasoroló (111.): Két tömb közt parkoló

Az előző századforduló környékén alakulhatott ki a Szolnok főutcáját és a főváros felé vivő utat összekötő közterületünk. Szathmári József a harmadik neve, nagyjából fél évszázada amolyan zsákutca. Szolnok legnagyobb tömegszerencsétlensége kötődik ehhez az utcához.

Rácsodálkozás a 84 évvel ezelőtti Szolnokra

Szolnok XX. századi történetének egyik sokat emlegetett "forrása" a Scheftsik György által szerkesztett és Kalotai László által kiadott Jász-Nagykun-Szolnok megye múltja és jelene című vaskos kötet. Leginkább azért, mert néhány fotóval és jóval több szóval képet ad a város 1934 körüli állapotáról is.

Utcasoroló (80): Romák festője a Cigányvárosban

Szolnok egykori IV. kerületének közepén, a Cigányvárosban található az a szűk kis utca, ami egy olyan XIX. századi festőről kapta a nevét, aki előszeretettel örökítette meg a romákat. Tudják ki volt Bihari Sándor, és hol van a róla elnevezett egyetlen magyarországi utca?