2025.10.14. (kedd)

Utcasoroló (12.): Jubileum tér

Utcasoroló (12.): Jubileum tér

Dátum:

(NYÁR) Úgy tűnik, sok rendszeresen erre járó a nevét sem ismeri. Aki mégis, az meg nem pontosan tudja megmondani, miért és mikor is kapta a Jubileum nevet. Pedig több tekintetben is számtalan városi leg köthető ehhez a közterületünkhöz. Ráadásul a város egyik kapuja.

(Ez az írás 2013. április 10-én jelent meg először.)

A lassan negyven éves Jubileum tér szerintem Szolnok második legújabb tere. Úgy tippelem, hogy csak az új városközpontban, a Pelikán Szálló és az Aba-Novák Kulturális Központ között, a hetvenes évek második felében kialakított tér lehet nála fiatalabb. Hozzátéve, hogy ebbe a versenybe nem neveztem be azokat a köztereket, amelyek utcák találkozásánál vagy kiszélesedésénél korábban is léteztek, csak mostanában kaptak nevet. A Jubileum tér ezekkel szemben ugyanis egy olyan közterület, amely születése előtt – a hetvenes évek első fele – ebben a formában, méretben és névvel nem létezett.

A Jubileum tér ugyanis a város alapításának 900 éves évfordulójához kapcsolódó – pontosabban akkorra éppen befejeződő vagy kifulladó – nagy Szolnok-átépítési láz szülötte, ahogy erre a neve is utal. A vasútállomás előtt már bő száz évvel korábban is volt egy jóval kisebb méretű tér, ahol a második világháború után az első helyközi buszpályaudvart is kialakították. Ám az nagyjából a jelenleginek a fele-harmada lehetett. Az új állomásépület hatalmas főhomlokzata, az akkor elégségesnek ítélt parkolók, a buszpályaudvar, a teret szegélyező magasházak, illetve a Mátyás király és a József Attila utakat összekötő szakasz kialakítása mind a tér növekedése felé mozdították a tervezőket és a kivitelezőket.

Őszintén megmondom, meg sem tudom tippelni az egész tér méretét, de ettől függetlenül szerintem kijelenhetjük: nemcsak az egyik legújabb, de a város legnagyobb teréről is beszélünk. Amihez tegyünk hozzá gyorsan két másik leget is. Nagy valószínűséggel ez Szolnok legforgalmasabb közterülete, illetve kevés házszáma ellenére a legnagyobb lakosságszámú is.

A Jubileum tér 5. szám alatt található ugyanis Magyarország legmagasabb lakóháza, a 24 emeletesünk, amiben néhány kisebb somogyi falu valamennyi lakója elférne. És ez még nem minden, hiszen a tér másikoldalán álló tízemeletesek közül három – a 2. 3. és 4. szám – is ezen a téren található. Nincsenek pontos információim, de úgy tippelem, hogy az említett négy társasházban 200-250 lakás lehet, ami akár ezer állandó lakost is jelenthet. Azaz Szolnok állandó lakosságának legalább 1%-a a Jubileum téren lakik.

Az átmenő forgalom pedig ennek többszöröse lehet, köszönhetően a vasútállomásnak illetve a buszpályaudvarnak. Mindazok ugyanis, akik a környező településekről közösségi közlekedési eszközökkel érkeznek Szolnokra, vagy távoznak a városból, nagy valószínűséggel megfordulnak itt. És hol van ez a forgalom a rendszerváltás előtti időkhöz képest.

A teret a 24 emeletesünk mellett az 1975-ös vasutasnapra átadott állomás, illetve az ugyancsak a 900 éves évfordulón felavatott emlékmű határozza meg leginkább. A Tanúhegy című alkotás Gyurcsek Ferenc szobrászművész és Kampis Miklós építész munkája, és a lábánál található, egyre megkopottabb vörös emléktábla szerint, a helyiek adakozásából emelték. Érdemes alaposan szemügyre venni a műalkotást, ugyanis lentről felfelé haladva Szolnok múltja elevenedik meg kőből faragott képeken. Alulról felfelé szélesedő szerkezete – ami nem a hegyek jellemzője – optimista megközelítése a jövőnek, azaz holnap is lesz még sok minden a város történetében, amit érdemes lesz megörökíteni.

A téren található továbbá az egykori Szolnok ABC és étterem épülete – ha jól gondolom, ez egyidős a 24 emeletessel és a térrel – illetve a másik oldalon a Csomóponti Művelődési Ház, ami azonban csak 1977-re készült el. Ahogy gyanúm szerint a tízemeletesek lábához illesztett üzletek is, amelyekben ma a Volán és az orvosi rendelő mellett a katonai ruhabolt is található.

A Jubileum tér a mából nézve nemcsak a város alapításának 900. évfordulójára emlékeztet, hanem arra a tíz-tizenöt éves időszakra is, amikor mai áron 3-400 milliárd forintot költöttek Szolnokon úgynevezett jóléti, tehát nem termelő beruházásokra.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

Album extra: Újranézett kép

A blogSzolnok közösségi oldalának borítóképéül választottam ezt a légifelvételt, amiről először az Album rovatban írtam 2012 áprilisában. Naponta újranézve ezt az 1965-67 között készült felvételt, nem tudok szabadulni egy gondolattól. Szándékosan díszletként takarta az új a régit?

Szolnok 900 (4.): Plakett, érem, jelvény

A Szolnok 900 éves jubileumára készült tárgyakat gyűjtögetve úgy tűnik, hogy 1975-ben nem távozhatott vendég a városból üres kézzel, azaz az évfordulóra készített ajándék nélkül. Gondolom, a vendég, a megajándékozandó személy súlya döntötte el, milyen súlyú tárgyat kapott.

Utcasoroló (51.): Arany János

Ezzel az utcával kapcsolatban két dologban vagyok biztos. Egyrészt a város egyik legrégebbi utcája, ahol szerintem évszázadok óta laknak szolnokiak. Másrészt névadója egészen biztosan járt Szolnokon, sőt talán az utca környékén is. Az utca két vége pedig egy évszázadnyi időutazás.

Szolnoki házak (40.): Szövetség ABC

Meglepődtem, hogy az építését majdnem fél évszázada tervbe vették. És leesett az állam, hogy az Ady Endre úti épületben éppen tíz éve szolgálták ki az utolsó vevőt. Emlékeimben legendás boltként él a Szövetség ABC, aminél egyetlen szolnoki áruház sem szerepelt több kártyanaptáron.