Egy új megyei első titkár és a prosperáló Mezőgép vállalat kellett ahhoz, hogy 26 évvel a Kossuth téri piac felszámolása után, mindössze négy és fél hónap alatt felépüljön a szolnoki piaccsarnok. A Heffer János tervezte, eredetileg 3200 négyzetméteres épület azóta Vásárcsarnokká bővült.

Szolnok második világháború utáni első, lakosságnak is szánt térképe sok mindenről mesél, így több részben is foglalkozni fogok vele. Először nézzük a városrészeket, az éberségből eltitkolt ipari üzemeket és a helyi közlekedést. A Csáklya utcai híd ötlete már ezen a rajzon is ott lehet.

Az Erdély fővárosának nevét alig száz éve viselő szolnoki utca környéke régóta az itt élő gazdálkodók használatában lehet, és legalább két évszázada indult el a belterületté válás útján. Mai elnevezése előtt Szolnok legbájosabb nevét viselte. Ma bölcsőde, óvoda, rendelő ugrik be e név hallatán.

Szolnok legismertebb sarkán - a Szapáry és Kossuth találkozásánál - közel fél évszázadig állt az építtetőjéről elnevezett Nerfeld-palota. Sokszor írtam már az építéséről, az 1969-es tűzről és a helyére tervezett toronyházról. Nagy Zsolt a bontását is dokumentálta. Ezekből a képeiből válogattam.