2025.08.27. (szerda)

Utcasoroló (21.): József Attila út

Utcasoroló (21.): József Attila út

Dátum:

Egykor nagy forgalmú, de ma is fontos tranzitútja a városnak. És az egyetlen olyan utcánk, amelyik tulajdonképpen két vagy három önálló közterület is lehetne, hiszen nemcsak majdnem derékszögben törik meg, de a közepén egy fontos csomópont és egy kis névtelen tér is található.

A József Attila út egyik fele lényegében a fővárosból érkező főút egykori nyomvonala, ami az Eötvös téri körforgalomtól a Nagy Imre körúti lámpás nagykereszteződésig tart. A tűzoltóság mellett épen maradt házak alapján joggal talán feltételezhetjük, hogy a belváros felé eső vége, egy évszázaddal korábban, építészetileg, a Baross utca folytatása lehetett. A Hunyadi úti kereszteződés után pedig olyan kertes házas kis porták jellemezhették, amilyenekből még ma is akad néhány a József Attilától délre eső területeken.

Mai arculata a hatvanas években kezdett kialakulni. Ekkor épült fel a Barosst és a József Attilát majdnem összekötő, nyolcemeletes, vasutas ház – illetve a Bálvány utcai telep -, a mára eltűnt „vasipar”, aztán a kereszteződés felé haladva a Térképészeti Hivatal elhagyott székháza. Az átalakulásnak azonban az új szolnoki vasútállomás építésével egyszerre zajló városrendezés adott igazi lendületet. Ekkor tűntek el a környék apró házai, kisebb utcái, és épült fel a „József Attilának” nevezett, nyolcemeletes panelekből álló lakótelep. Illetve erre az időszakra tehető a várost átszelő 4-es főút kiszélesítése és korszerűsítése, ami aztán közel két évtizedig keserítette a környéken lakók életét.

A József Attila utca ezen szakaszát joggal nevezhették 1874-től Abonyi sornak, hiszen ma is arra visz. Húsz évvel később azonban már új nevet kapott. Laktanya körút lett. Amit az utca másik szakaszán – ez a Nagy Imre körúti kereszteződéstől a Mártírok úti vasúti átjáróig tart -, a mai Százados út sarkán 1894-ben átadott katonai létesítménynek köszönhet. Az objektum az első világháború végéig a 68. gyalogezred otthona volt, majd 1945-ig a Magyar Honvédség, 1991-ig pedig a megszálló Vörös Hadsereg használta. Jelenleg pedig az egyetlen olyan egykori laktanyánk, amelynek sikerült új funkciókat találni. Sarkán azonban ma is látható az az emléktábla, amely Hanzély Pál, a József Attilával egy évben született főhadnagynak állít emléket, aki 1927. január 8-án, élete árán mentett meg két korcsolyázót.

A Laktanya körút 1926-tól Horthy Miklós nevét viselte, majd 1945-ben megkapta jelenlegi nevét, és őrzi a XX. század egyik legnagyobb magyar költőjének az emlékét. József Attilának, halála negyvenedik évfordulóján szobrot is állított a város. A Szolnoki Művésztelepen élő Simon Ferenc 1978-ban felállított mellszobra minden bizonnyal a város egyik legnehezebben megközelíthető terecskéjén áll, hiszen minden oldalról többsávos utak határolják. Ennek ellenére gondozott parkban áll három és fél évtizede háborítatlanul annak a költőnknek a szobra, akitől szerintem mindenki tud minimum egy verset időzni.

A József Attila út e térről induló része teljesen más képet mutat, mint az alacsonyabb számozású fele. Egyik oldalán ugyanis még megvannak azok a húszas-harmincas években épült házak, amelyek homlokzatukkal, ritka egységes képet mutatnak, szinte a kereszteződéstől a Százados útig. Utána következik a volt laktanya, majd egy közszolgáltató telep, aztán a Baross Gábor – az egykori 605-ös – Szakközépiskola, végül pedig egy „tucatbolt”. A másik oldalt lakóházak, egy felhagyott irodaház, illetve a végén a híres Marcipán cukrászda foglalja el. Szóval ez az a közterületünk, ahol a növekvő Szolnok elmúlt százötven évének minden építészeti irányzata és ötlete nyomot hagyott, amitől rendkívül vegyes lett a kép.

De hát az utcáknak az is a sorsuk, hogy épületeikben és neveikben is magukon hordozzák egy település múltjának lenyomatait.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

Utcasoroló (95): Csak a név maradt

Szolnokon 1950 óta van Móra Ferenc utca, holott az író kötődött a városhoz. Igaz, a mai Móra Ferenc utcának nem sok köze van a hetven évvel ezelőttihez. És bár csak három lakóház van a Móra utcában, egy kisebb falunyi népesség él itt. Ők talán tudják is, hol az utca eleje meg a vége.

Utcasoroló (90.): Kikötőnk emlékezete

Azt hittem, a Fiumei útnál egyszerűbb történetű közterület nincs Szolnokon. Aztán szinte egy pillanat alatt kiderült, hogy legalább annyi kacskaringó van a múltjában, mint a vonalvezetésében. Mert az sem hétköznapi feladvány, ha valaki meg akarja mutatni a Fiumei út elejét és végét.

Utcasoroló (124): Volt, nincs utca

Volt egy utca Szolnokon, amelyet 1904 és 1967 között többször is említenek, ám egyetlen térképen vagy utcanévjegyzékben sem lehet a nyomára bukkanni. Pedig Szolnok számára fontos helyet jelölt, hiszen a Podolszky utcában állt a MÁV SE focipályája, az itteni labdarúgás bölcsője.

Utcasoroló (31.): Gutenberg tér

Elsőre azt mondhatnánk, hogy egy nehezen körülhatárolható, jellegtelen tér. Viszont, ha körbesétáljuk, belátjuk, hogy ez Szolnok egyik legrégebben lakott városrésze, ahol az elmúlt félezer év történelmének fontosabb helyi eseményei adnak egymásnak randevút.