2025.08.27. (szerda)

Tallinn szégyene

Tallinn szégyene

Dátum:

Lehet, hogy az egykori Tallinn filmszínház ma magántulajdon és terület, ugyanakkor jelen állapotában a Vosztok, avagy Tallinn városrész és egész Szolnok szégyene. Attól, hogy egy valamikori köztulajdon magánkézbe került és esetleg éppen felújítják, nem lenne szabad így kinéznie.

Majdnem leestem a bicikliről, amikor megláttam a Tallinn mozit. Ahogy közelebb mentem, és itt-ott benéztem a hajdani filmszínházba és későbbi szórakozóhelyre, először a tehetetlen düh, aztán a végtelen keserűség fogott el. A környéken élők elbeszéléseit hallgatva meg egyszerűen elképedtem, hogy ilyen állapotok uralkodhatnak Szolnokon. Egy óvoda és számtalan lakás közvetlen közelében, egy városrész közepén.

Én elhiszem, hogy a Tallinn mozi ma már magántulajdon és így magánterület is egyben. Még azt is hajlandó vagyok elfogadni, hogy éppen valami jelentős építkezés zajlik benne, csak éppen a hétvégére levonultak a mesterek. De, hogy úgy lehessen építkezni a városrész közepén, hogy erre semmiféle tábla nem hívja fel a figyelmet, továbbá az építési terület szabadon megközelíthető és bejárható legyen, az egészen példanélküli. Ha ezt meg lehet tenni, akkor kénytelen vagyok hitelt adni a környéken élők információinak, miszerint komoly kapcsolatai vannak a tulajdonosnak. Ami elsősorban nem rá vet rossz fényt, hanem a különböző hivatalokban közpénzen ülő ismerőseire, akik valamiért behunyják a szemüket. És ettől még dühösebb és elkeseredettebb tudok lenni.

Pedig alig néhány éve a Tallinn mozi egészen másról szólt. Ha az emlékeim nem csalnak, akkor valamikor 2011 őszén még itt adott sikeres koncertet a Quimby. Sőt, egy programmagazinban még azt találtam, hogy 2012. január 14-én a Tallinnban működő Frakk Lazító és Klubban lépett fel a 30Y és a Heaven Street Seven. Megmondom őszintén, hogy ezek szerint legalább két éve nem jártam arra, így nem tudom, a most látható pusztulás-pusztítás mikor kezdődött.

Azt viszont tudom, hogy a Tallinn mozi is a város alapításának 900 éves évfordulójára készült el, és amikor 1975-ben átadták, a maga 302 fős nézőterével és 60 négyzetméteres vásznával a város legkorszerűbb filmszínháza volt. Igaz, a Vörös Csillag és a Tisza mozi mellett mindig csak a város második-harmadik vetítőhelye lehetett, ugyanakkor a programjával jól egészítette ki a szolnoki filmkínálatot. Tisztán emlékszem például arra, hogy az akkoriban kissé ellenzékinek tekintett filmeket – például a Két választás Magyarországon című alkotást – csak itt lehetett megnézni 1988-ban. De később itt volt a Sose halunk meg és a Csinibaba szolnoki premierje is, akkor természetesen közönségtalálkozóval egybekötve.

Emlékeim szerint az is sokat dobott a Tallinn mozin, hogy a viszonylag nagy vetítőterme mellett egy komoly büféje is volt, ami a kilencvenes évek elején már próbált túllépni az ital kiszolgáláson. Bár a lakótelepi környezetben az sem volt egy utolsó szempont.

Sajnos nem tudom, hogy a Tallinn mozi, mint vetítőhely, mikor roppant meg. Az biztos, hogy a Szolnok Megyei Moziüzemi Vállalat leépítése után privatizálták, de azt még túlélte. A koporsóba az utolsó szöget a pláza mozi megnyitása verhette, mert 2003-ban olyan címmel közölt cikket a Népszabadság, hogy Továbbra is vetít a Tallinn. Egy évvel később pedig arról szóltak a hírek, hogy az üzemeltetők csatlakoztak az art-mozi hálózathoz, ami a multiplexek előretörésekor valamiféle védelmet jelenthetett. Annyi biztos, hogy a 2006. novemberi műsor még fellelhető a neten.

Amint az is, hogy abban az évben vetíthettek utoljára a Tallinnban. Egy jóval később született cikkben ugyanis arról lehet olvasni, hogy egy felszámolás kapcsán – amit még öt évvel később is vitattak – hirtelen adták el a mozi üzemeltetői feje fölül az épületet, ahol így megszűnt a vetítés. Az ezt követő évek történéseiről és az épület akkori állapotáról nincsenek információim. Egy 2010-es cikk ugyan arról számolt be lelkendezve, hogy feléled a Tallinn, mivel Sonkoly János üzemeltető új életet lehel a moziba, ugyanis a Körtánc Egyesület valamint a Szolnoki Thália Színház és Ifjúsági Színpad hasznosítja az épületet. A nagyszabású tervek megvalósulásról azonban már semmit sem találtam, illetve magam sem emlékszem ilyesmire.

Félreértés ne essék, nem azt szeretném mondani, hogy itt újra tessék filmszínházat működtetni. Még azt is aláírom, hogy kulturális térként üzleti alapon hasznosítható lenne az épület. Azt azonban nem tudom elfogadni, hogy ennek a 39 éves épületnek így kelljen kinéznie. Ennél ez az épület, a mozihoz kötődő emlékeink és Szolnok is többet érdemel(ne).

Előző cikk
Következő cikk

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

Szolnoki túrák (2.): A Gazdák-hídjához

Húsvét előtt gyalog vágtam neki a Zagyva árterének, hogy egy laza túrával a torkolattól az ötödik hídig érjek. Utána sokan javasolták, hogy érdemes tovább is menni, hisz onnan már nincs messze a hatodik, a Gazdák-hídja. A pünkösdi hétvégén kipróbáltam, ezúttal bringával.

Hét kerítéselem

Régi képeslapokon látszik, hogy az 1899-ben épült szolnoki zsinagógát legalább két évtizeden át szép, kovácsoltvas kerítés vette körül. Mivel az első világháború végétől a hetvenes évekig alig készült fotó az épületről, nem tudom, mikor tűnt el a kerítés. Hét eleme ma is Szolnokon van.

TVSZ (13.): Vízállásjelentés Szolnokon

Szeptember közepe óta ledes vízállásjelző oszlop áll a Béres József sétányon. A belvárosi Tisza-híd és a Tisza szálló között lévő kijelzőkön az aktuális vízállásról és vízhozamról tájékozódhatunk. De mit is mutatnak a kijelzők? Válaszok a Tanultam Valamit Szolnokról (TVSZ) 13. részében.

Órástól a kútig

Naponta tűnik el valami a tegnapi Szolnokból. És naponta tűnik fel valami korábban észre nem vett szolnoki érdekesség, ha éppen nem autóval vagy busszal, hanem két keréken vagy két lábon közlekedünk. Eltűnt egy reklám. Még van nyomóskút a belvárosban.