2025.08.27. (szerda)

Utcasoroló (29.): Pityó utca

Utcasoroló (29.): Pityó utca

Dátum:

Annak ellenére, hogy történelmi nevet visel ez a közterület, egyetlen utcatábla se jelzi. Sőt, van olyan netes utcakereső, ami nem is tud róla. Igaz, még csak alig négy évtizedes múltra nyúlik vissza a létezése, és leginkább a Zagyván átívelő gyaloghíd vagy a MÁV kórház hívhatta életre.

(Nyári ismétlés. Ez az írás 2014. május 12-én jelent meg először.)

Véletlenül bukkantam egy térképen a Pityó utcára, ami a Városmajor utat és a Zagyván átívelő gyaloghíd Scheftsik-telep felőli végét köti össze. Cseh Géza sokat idézett Szolnok város utcanevei című munkájában azt írja, hogy a közterület elnevezésére a hetvenes évek végén került sor. Ennek azonban ellentmondani látszik, hogy egy 1975-ös kiadású térképen – aminek az adatfelvétele minimum egy-két évvel korábbi – már szerepel ez az utca, ugyanakkor a gyaloghíd még nincs rajta feltüntetve. Tehát a magam részéről inkább arra tippelnék, hogy az utca megnyitását a MÁV Kórház építése indokolta, hiszen így nem a főbejárat felől kellett a szükséges anyagokat mozgatni.

A Pityó utcában lévő építmények, a gyaloghíd Zagyván túli csonka rámpájától eltekintve nem túl érdekesek. A folyó felől jobbra találjuk a MÁV Kórház gazdasági bejáratát, majd amellett a kis, ötvenes éveket idéző lakótelep mellett haladunk el, ami az egykori Scheftsik-major helyére épült, és ahonnan egyetlen kapu nélküli átjáró nyílik a kerítésén a Pityó utcára. A másik oldalon talán a Vízművek felhagyott telephelyét találjuk, ami az egyetlen ingatlan lehet, aminek utca-házszám szerint is a Pityó utcában kell lennie. A mellette álló nővérszálló ugyanis a Városmajor utcában van, bár a Pityó utcában lévő kerítésén találtam egy lefestett házszámtáblát. Ami a Városmajor utca felől zsákutca egyetlen közterületet jelző eszköze lehet, ugyanis utcanévtáblát sehol sem találtam.

A Pityó utca jelentőségét nem is a mérete vagy az ott található épületek adják, hanem várostörténeti neve. Pityónak ugyanis a Zagyvának azt az eredeti ágát nevezték, ami nagyjából a gyaloghídnál kanyarodott a MÁV-kórház irányába, majd valahol az autókereskedésen túl érte el a Tiszát. És ez volt a folyó eredeti ága. Ugyanis, ami ma az egykori várat és a Tabánt elválasztja egymástól, az egy mesterséges ág, ami a másik elmocsarasodása után lett a Zagyva végleges és egyetlen medre. Sokan úgy tartják, hogy az egykori Pityó maradványa a MÁV Kórház kertjében lévő kis tó.

A történelmi neve, az utcanévtábla hiánya és a jelentéktelen épületek ellenére a Pityó utca komoly gyalogos és kerékpáros forgalmat bonyolít. Elsősorban azért, mert a szűken vett belváros felé biztosít gyors összeköttetést. Már csak ezért is megérdemelne egy kicsivel több odafigyelést. De gondolom, ha majd a közterületek rehabilitációja a történelmi belvároson túlra is elér, akkor talán ez az utca is kaphat normális kövezetet és közvilágítás, illetve néhány utcanévtáblát.

Avagy, akkor változik majd meg igazán a képe, ha a MÁV Kórház mögötti üres területeken esetleg egy gyógyfürdő épül, ami nemcsak a Damit pótolhatná, de egészen új funkciót adhatna a kórháznak. De a Pityó gyógyfürdőről inkább majd a Szolnokról álmodom sorozatban essék szó.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

Vándorló amforák

A Tisza szálló és a belvárosi híd, valamint a megyeháza és a Tisza által határolt parkban eredetileg nemcsak két szökőkút, de négy, évszámmal ellátott, talapzaton álló virágtartó is volt, plusz egy zenepavilon. Mára egy szökőkút és három "amfora" maradt, de ez utóbbiak se az eredeti helyükön.

Utcasoroló (79.): Az első kormányfő emléke

Egy utca két markánsan különböző szakasszal. Első említésekor még a közelben álló kocsma adta a nevét, 1894 óta azonban Magyarország első, az aradi vértanúkkal egy napon kivégzett miniszterelnökére emlékeztet. Eleje belvárosi, vége kertvárosias, így őrzi az elmúlt 100 év nyomait.

Szolnoki séta ’74

(NYÁR) Az átlagfizetés ezer forint körül lehetett, egy Zsiguliért 80 ezret, egy szandai építési telekért 30-40 ezer forintot kértek, de a fagyi csak ötven fillér volt. Igaz, amikor ezek a képek készültek, fagyit még biztosan nem lehetett kapni Szolnokon. Danka István fotói segítségével utazunk az időben.

Utcasoroló (23.): Templom út

Ahhoz sok kétség nem férhet, hogy a vár területén kívüli város egyik legrégebbi utcája, amelyik bő húsz éve ismét az első nevét viseli. Ahogy szerintem abban is egyetérthetünk, hogy ez a közterület őrzi leginkább a város aranykorának emlékét és hangulatát.