S. György
A Jászkürt 2-őt is halálra ítélték, hogy veszélyes. Sokáig alá voltak dúcolva az erkélyek. A pletykák szerint egy akkori városi potentát édesanyja lakott a házba, és így végül csak az erkélyeket bontották le. A csarnok utcában több „maszek” is volt. Kefekötő, asztalos, lakatos, villanyszerelő. Na meg a híres Bíró művek. A Galambos féle házban fém- és papírgyűjtő. A sarkon dohánybolt, ahol szálanként lehetett cigit venni.
H. Géza
A kis kiszélesedő rész, rajta a két csarnoképülettel (a térképen 3 és 5 számmal) volt a Csarnok tér. A zsidó iskola a háború előtti időkben állítólag Szolnok egyik legjobb iskolája volt. A csarnok tulajdonképpen üzletsor volt, tejes (tejcsarnok), hentes, zöldséges stb. A csarnok téren heti kétszer ócskapiac volt. Sokszor toltam ide nagyanyám talicskáját a Tófenék utcából, teli használt ruhákkal, cipőkkel – ő volt Pipi néni, a zsibárus. Volt itt minden, ami egy ócskapiacon kell, nekem innen volt görkorcsolyám, de a kedvencem a „stollverkárus” bácsi volt. Amikor nem volt piac, a sárkányeregető gyerekek vették birtokukba a teret. Akkor még nem lehetett vásárolni, mind magunk építettük nádból, modellező lécből, színes papírokból. Nem voltak villanyvezetékek, ahova beakadhatott volna a zsinór. Gyönyörű, különböző színű és formájú sárkányok úsztak nyaranta Szolnok egén.
Pontosan nehéz lenne (az időpontot meghatározni – a szerk.), de szinte biztos, hogy amikor taligáztam, akkor általános iskolás voltam, felső tagozatos, az pedig 57-61 között volt. Először a Ságvári u. és krt. összenyitásánál tűnt el a kereskedelmi bank épületével együtt a Csarnok utcához bevezető kis utcával (kicsi boltokkal, temetkezéssel, a suszterral stb.). Utána a pártház és a Pelikán „mosta le” a többit. Végül elkészült a világ legfölöslegesebb aluljárója. Ekkorra már nyoma sem maradt ennek a környéknek.
S. László
A Bíró-kocsma mellett, patkoló kovácsműhely…
A térről másképp emlékszem, a „Csarnokok” mintha lejjebb, bentebb lett volna (akár kb. a mai piac helyén). Az ócskapiac nálam is az iskola előtti téren van, (emlékezetemben Sipos-téri iskola, vagy annak napközije). Vasárnaponként ide hoztuk eladni a saját tenyésztésű kisnyulakat (10 Ft/db), olyankor, nyúl- és galamb-piacként működött (60-as évek eleje). Emlékszem még itt, kb. a Tiszavirág háta mögött egy suszterműhelyre, varázslatos munkaeszközökkel és illattal (hoztuk ide a cipőket spicc-vasazásra). Kicsit előrébb haladva, a Csarnokok felé, esernyő-javító üzlet és „GARAGE” feliratú nagy-kapu rémlik. A sárkány-eregetést mi a Hold utcai „kispark”-ban műveltük, (később, Csillag utcai udvarunkból) nagyon sok sárkányt fel- és elengedtünk onnan… Egy „másik világ” emlék-képei…
V. D. Ágnes
Mátyás Géza és fia asztalosmester – épület, ajtó, ablak, bútorkészítés, javítás, tisztítás, speciális jégszekrénykészítés, üzletberendezés, új és átalakítás – Pillangó utca 5. (Mátyás nagyapámék műhelyudvara, több generáción át).