Ideje lenne rendet tenni a fejekben, és elfogadni, hogy egy települést vezetni legalább olyan munka vagy hivatás, mint kenyeret sütni, gyereket oktatni, műteni, kutatni vagy éppen színpadon játszani. Egy részét meg lehet tanulni, más részéhez viszont egyfajta tehetség is kell, ami éppúgy nincs meg mindenkiben, mint a műszaki érzék, a picik iránti türelem vagy a jobb teljesítményre ösztönző lámpaláz. És ahogy bárkiből lehet asztalos, buszsofőr, adóellenőr, rendőr vagy egyetemi tanár, ugyanúgy lehet bárkiből polgármester, alpolgármester vagy önkormányzati képviselő. Főállásban vagy mellékállásban.
Aki pedig azt gondolja, hogy ezeket a tisztségeket ingyen, fizetség nélkül kell elvállalni, az nem téved, hanem egyenesen becsapja magát, hazudik önmagának. Hogy szándékosan, demagógiából vagy tudatlanságból, azt, ha képes rá, döntse el maga!
Abban az esetben ugyanis, ha azt várjuk el a közös dolgaink intéző, főállásban dolgozó polgármesterektől és alpolgármesterektől, hogy ingyen dolgozzanak, válaszolni kell arra a kérdésre is, hogy akkor miből élnek hivatali idejük alatt. A korábban felhalmozott vagyonukból? Akkor elég szűk körből lehetne településvezetőket választani. A nyugdíjukból? Tisztelve az időseket, nem vagyok biztos abban, hogy miközben bizonyos kor felett az egyetemi katedráról leparancsoljuk őket, egy többezres települést, több százmilliós költségvetéssel, kellő energikussággal vinnének. Meg akkor életkori korlátot is be lehetne vezetni. Fusizzanak, maszekoljanak a hivatal mellett? Szerintem ezek a tisztségek nem nyolctól ötig feladatok, tehát kicsit nehezen tudom elképzelni, hogy mindezt mikor.
Akkor tehát mi is az egyetlen alternatíva?
A korrupció.
Már hallom a kommentlovagok visítását, hogy hát amúgy is lop az összes. Ami egy újabb, hatalmas demagógia. Az, hogy néhány polgármesternek beleér a közösbe a keze, nem azt jelenti, hogy ez lenne az általános. Ahogy az előforduló orvosi műhibák miatt sem írjuk ki valamennyi kórházunkra, hogy „hentes és mészárszék”. Ha pedig minden polgármester velejéig romlott és tolvaj, akkor miért is újrázhattak nagyszámban azok, akik idén októberben is indultak? Mert vagy csont hülyék vagyunk, vagy mi is benne vagyunk a korrupcióban. Vagy mégsem igaz, hogy mind tolvaj?
Nagy hangon tudjuk mantrázni, hogy a magyar bérek nem versenyképesek a nyugat-európaiakkal, és fel kellene zárkózni. Azon a területen viszont, amelyik a leginkább érint mindenkit, eljátsszuk a hülye gyereket, és a nulla bért istenítjük. Képtelenek vagyunk felfogni, hogy egy település irányítása felér egy komolyabb cég vezetésével. Csak itt mi vagyunk a tulajdonosok. Mi, akik annyira korlátoltak lennénk, hogy a saját tulajdonunkat Olcsó Jánosokra bízzuk? Nem a legjobb szakemberekre kellene, mint ahogy erre a részvénytársaságok tulajdonosai is törekszenek? Igaz, a szakembereket meg kell fizetni. Már most is, mert a jövő szakemberei ma döntenek, hogy egy magántársaság vagy egy település élén akarnak-e majd dolgozni.
Ha pedig az utóbbi mellett döntenek, nem árt, ha előtte ülnek pár évet egy képviselő-testületben. Ami, ha tisztességesen, felkészülten akarja valaki csinálni, bizony nem kevés időt igényel. És miért is várnánk el bárkitől, hogy a közös dolgainkra, helyettünk áldozzon az idejéből a munkája, a családja vagy a hobbija helyett? Persze, társadalmi munka, meg a köz szolgálata, meg önkéntesség. Ezer terület van, ahol ezeket el tudom fogadni, de az önkormányzati képviselőség nem az. Mert én azt akarom, hogy aki a közös dolgok intézésében engem képvisel, annak a főállása mellett ez legyen a második legfontosabb az életében. Amit pedig meg kell fizetni.
