2025.08.27. (szerda)

Maszekok dicsérete

Maszekok dicsérete

Dátum:

Az Album rovatban jelent meg két hete a Létezett szocializmus című írás egy 1975 körül, a Várkonyi téren készült fotó apropóján. A képen látható "reklámra" néhányan reagálta.

A Szabó Mihály által készített fotóra véletlenül vagy szándékosan rákerült a Tip-Top autóműszaki kereskedés, erkélyre kifeszített reklámja is, amire szinte azonnal reagáltak néhányan.

 

P. Ferenc: Bíróné volt az a maszek autóalkatrész kereskedő.

 

Á. István: A legjobb és legtisztességesebb alkatrész-kereskedő volt annak idején. Mindenhez volt minden, és még értett is hozzá.

 

B. Endre: Hátul egy garázsban ugye?

 

K. Lajos: Ez így igaz, a legjobb volt Szolnokon.

 

Sz. János: Bizony, vettem én is ott nála néhány dolgot, korrekt volt.

 

I. Lajos: Az írásban megemlített autósbolt tulajdonosa Bíróné Marika néni volt. Mindent tudott az autóalkatrészekről, és szinte mindent be lehetett nála szerezni. Bíróné, Kézér, Ádámék, Nagy Öcsi… Megkerülhetetlen nevek voltak minden autós számára. Kézérék boltja utoljára a Petőfi utca elején volt, utána egy kis élelmiszerüzlet nyílt a helyén. Hogy most mi van ott, nem tudom.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

A sarkon túl 2.

Természetes, hogy másként látunk dolgokat, és eltérőt gondolunk bizonyos kérdésekről. Például egy épülő házról, a miatta leszűkített járdáról. Senkit sem akarok meggyőzni. Miként engem sem lehet.

De szerettem

Még nem kell a sorok között írni, de a szolnokiak már vagy újra tudnak a sorok között olvasni. VCSM-s kártyanaptárokról írtam, a Tiszaligeti strand emlékei közé kerültem.

Változunk

A Levéltár rovatot ezúttal a "gépház" üzenőfalának használom, ahol beszámolhatok, az elkövetkező napokban milyen változásokat tervezek a blogSzolnok-on. Lesznek új rovatok, és lesz, ami megszűnik.

Levél egykori tanárról

Az Album rovatban látható Lakótelepi festmény című kép kapcsán érkezett egy különösen szép levél a címünkre. Szépsége abban van, ahogy egy több mint négy évtizede végzett diák az egykori tanárára emlékszik. Pedagógusoknak kötelező!