2025.08.27. (szerda)

Utcasoroló (43.): Kápolna út

Utcasoroló (43.): Kápolna út

Dátum:

(VAKÁCIÓ) Nincs kétségem afelől, hogy ennek az utcának a helyén már háromszáz éve is kocsiút vezetett. Huszadik századi névváltozásai pedig ugyanúgy rögzítik a történelmünket, és a hozzá kapcsolódó világnézeti változásokat, mint régi és új házai. Kápolna, Prohászka, Sallai, Kápolna.

(Nyári ismétlés: Ez az irás 2015. február 26-án jelent meg először.)

Gyanítom, a Baross és Ady Endre utcákat összekötő, 1991 óta ismét a Kápolna nevet viselő közterületet már azt megelőzően is ezen a néven emlegethették, hogy 1863-ban hivatalosan így került be a helyi utcajegyzékbe. Leginkább azért, mert a hivatalos utcaelnevezések előtt az emberek a közterület irányára – pl. Pesti út -, funkciójára – pl. Piac tér – vagy éppen egy jellegzetes épületére utalva neveztek meg helyeket. Márpedig itt 1733 – más források szerint 1749 – óta kápolnához visz az út.

Gyanúm szerint maga a Xavéri Szent Ferenc Kápolna – amit a város második legöregebb épületének tekinthetünk – az Ady vagy a Horánszky utcában található helyrajzilag. Korában azért vagyok bizonytalan, mert a legtöbb helyen az 1749-es nagy pestisjárványhoz – amikor lényegében Szolnok kipusztult – kötik az építését. Az 1767 óta búcsújáró helynek számító kis kápolna, 1808-ban épített barokk tornya alatti bejárat fölött is az 1749-es dátumra találunk utalást. Viszont a templomról szóló leírásokban az 1733-as járványt emlegetik, mint aminek emlékére 1735-ben felszentelték a még torony nélküli kápolnát. Mindenesetre azt tényként fogadhatjuk el, hogy a XVIII. század második felében, Szolnok városfalaitól messze már állt ez a kápolna, amit temető vett körül.

Maga az utca a város XIX. század közepén indult terjeszkedésével, a vasútállomáshoz, illetve a Jászságba és a fővárosba vivő utak miatt értékelődhetett fel, és lett előbb mezőgazdasági területből kertes, majd egyre inkább városias rész. A ma is látható zártsoros, földszintes házakból álló beépítésére pedig a XX. század elején kerülhetett sor. Szerintem egy-két korabeli ház még ma is áll az utcában, aminek legjellegzetesebb épületei azonban a Baross utcai sarkoknál láthatók.

Az első utcanév cserére egy olyan évben – 1937-ben – került sor, amikor nem volt tömeges utcaátkeresztelés Szolnokon. Minden bizonnyal a kiválasztott névadó halálának 10. évfordulójával függött össze az átkeresztelés. Meg azzal, hogy Prohászka Ottokár (1858-1927) székesfehérvári püspököt, katolikus egyházi írót, a Magyar Tudományos Akadémia tagját a két világháború közötti magyar középosztály gondolkodását alapvetően meghatározó antiszemitizmus fontos alakjának tartották. Személyéről, munkásságában megjelenő gondolkodásáról máig viták folynak, amit jelez, hogy 1947-ben ledöntött szobrát 1984-ben állították fel újra, püspökké szentelésének száz éves jubileumán emlékévet rendeztek, de boldoggá avatását a Vatikán sem támogatta, és tömeges utcaelnevezés sem történt a rendszerváltás után.

Azt hiszem, semmi meglepő nincs abban, hogy az 1950-es, második nagy szolnoki utcaátnevezési hullám elsodorta a Horthy-korszak szellemiségéhez köthető nevet. A helyi nagy névváltozásokat figyelve pedig azon sem csodálkozhatunk, hogy a helyét egy kommunista „mártír” kapta meg, így 1950 és 1991 között Sallai Imre nevét viselte az utca. Aki egyébként 21 évesen csatlakozott a kommunista mozgalomhoz, amiért letartóztatták, hogy aztán egy évvel később a Tanácsköztársaság Belügyi Népbiztosságának Politikai Osztályát vezesse. A bukás után Bécsbe, majd Moszkvába emigrált, ahonnan állítólag Kun Béla azért küldte vissza a harmincas évek elején Magyarországra, hogy megszabaduljon tőle. Ami olyan jól sikerült, hogy 1932-ben, a Matuska Szilveszter féle biatorbágyi vonatrobbantás után kihirdetett statárium idején Fürst Sándorral együtt felakasztották.

A Sallai út négyes főút kiszélesítése és növekvő forgalma miatt sokáig zsákutca, azaz egy csendes, a századelő hangulatát idéző közterület volt. Miután visszakapta a Kápolna nevet, hamarosan ismét megnyitották, és a két végén lámpás keresztezőssel a város egyik legforgalmasabb utcája lett. A régi házak helyére épített néhány tetszetős új épület azt mutatja, hogy az elmúlt évtizedekben néhányan fantáziát láttak a fejlesztésében, ami mára kicsit megtorpant. Holott azt gondolom, a tágan vett belváros egyik legígéretesebb fejlesztési területének a szélén fekszik. Számozás szerinti végén a névadó Xavéri Szent Ferenc vagy pestiskápolnával.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

A Nerfeld eltörlése

Szolnok legismertebb sarkán - a Szapáry és Kossuth találkozásánál - közel fél évszázadig állt az építtetőjéről elnevezett Nerfeld-palota. Sokszor írtam már az építéséről, az 1969-es tűzről és a helyére tervezett toronyházról. Nagy Zsolt a bontását is dokumentálta. Ezekből a képeiből válogattam.

bSZ2011: Mentünk az infókért

Honnan tudtuk bő negyedszázaddal ezelőtt, hogy mi megy a szolnoki mozikban, mit játszanak a Szigligetiben, vagy éppen miért érdemes elmenni valamelyik művházba? Az internet előtti világban nem mindig segítettek az újságok sem. Menni kellett az információkért.

Egy tekercs képei

Csobaji Előd, aki a hatvanas évektől nemcsak Szolnokot és a megyét örökítette meg képeslappá váló fotóin, hanem szinte az egész országot, valószínűleg 1976-ban (is) dolgozott a Jubileum téren. A rövid idő alatt készült felvételei évtizedekig forgalomban voltak. Galéria némi magyarázattal.

Utcasoroló (120.): Az orvos emléke

Az utca egyik házán talán szándékosan ugrik egy szarvas. És az elmúlt kétszáz év nevei sem véletlenek ennek az egykor vasúti sínek közé zárt közterületünknek, amelyik ráadásul egyedülálló Magyarországon. A környéken élők tisztelete követelte ki a Dr. Durst János utcanevet.