(Nyári ismétlés. Ez az írás 2015. május 19-én jelent meg először.)
A felvonulási épület vagy építmény – ha nem is mindig így hívták őket – régóta velejárója az építkezésnek. Bizonyos dolgokat ugyanis nem érdemes naponta a helyszínre szállítani, jobb ott tárolni, illetve szükség esetén a munkásoknak is be kell húzódniuk valahová. A családi ház építésénél kis bungaló kerül a kert végébe, a nagyberuházásoknál pedig akár egész „települést” is felhúznak felvonulási épületekből. Az elmúlt évtizedek legszembeötlőbb változása, hogy míg a rendszerváltás előtt a nagyobb építkezéseknél előre gyártott elemekből faházakat építettek, addig utána, és főleg napjainkban, mobil konténerekből rakják össze a szükséges kiszolgáló épületeket.
A konténerek, illetve korábban a guruló faháznak tűnő lakókocsik esetében ugyanolyan egyszerű volt az eltávolítás, mint a telepítés. A nagy szocialista beruházásokra – lakótelepek, iskolák, utak vagy gyárak építése – azonban inkább a betonalapra épített, különböző méretű faházak voltak a jellemzőek, amelyeket nemcsak telepíteni, de elbontani sem volt könnyű. És ez utóbbi miatt vált szinte gyakorlattá a rendszerváltás előtt, hogy az ideiglenesnek szánt épületek – olykor végtelen – fennmaradási engedélyt kaptak. Amiben persze közrejátszhatott az is, hogy 1989 előtt úgy tűnhetett, mintha soha nem lenne elég semmilyen épületből. Iskolából, boltból, szociális intézményből és irodából se tudtak – főleg időre – eleget építeni, így szerintem a legtöbb esetben fel se merülhetett ezeknek a beruházásokat kiszolgáló faházaknak az elbontása. Amelyek így sok helyen a városkép részei lettek és maradtak.
Számomra a legemlékezetesebb ilyen felvonulási épület sokáig az Ady Endre úton, a mai Szolnok Pláza helyén állt. Ha nem tévedek, az új városközpont kivitelezése miatt húzhatták fel, valamikor a hetvenes években. Hogy az építkezések végeztével, bő húsz éven keresztül mi volt benne, nem tudom. Létét is csupán a városról 1975-ben kiadott könyv hátsó borítóján lévő légi felvétellel tudom bizonyítani (2. kép).
Ugyancsak egy Szolnokról szóló könyvben – igaz legalább tíz évvel későbbi kiadásúban – bukkantam a Széchenyi lakótelepen álló három felvonulási faházra (1. kép). Úgy tippelem, hogy a lakótelep építésének korai szakaszában kerülhettek a mai tornacsarnok elé, és talán a kilencvenes években tűntek el. A Szecska régi lakói talán meg tudják mondani, hogy végig felvonulási épületnek használták ezeket, avagy fennállásuk utolsó éveiben valami más működött bennük. Lehet, hogy tévedek, de mintha valamilyen egészségügyi szolgáltatás, illetve a közművek irodái lettek volna bennük.
A még ma is álló, ám funkciót váltott felvonulási épületek talán legismertebb szolnoki példája ugyancsak a Széchenyi városrészben található (3. kép). A vasúti aluljáró után, kis túlzással a víztorony tövében áll. Azt nem tudom, hogy a lakótelep első ütemének építését már szolgálta-e, avagy csak a víztorony építése állították fel, viszont úgy rémlik, legalább két évtizede sportolók használják. Legalábbis az egyik részét. Pontosabban, a körúthoz közelebb eső, nagyobb faház egy részét, mert mögötte is áll még egy kisebb, ma már üres építmény.
Kevesebbeknek lehet ismerős az a minimum negyven, de akár ötven éves két faház, amelyeket a Fiumei úti iskola és a Várkonyi téri házak fognak közre (4. kép). Szerintem az iskola és a Várkonyi tér építése miatt telepíthették ide őket a hatvanas évek végén, hogy aztán a tizennyolc emeletes felhúzását éppúgy kiszolgálják, mint a hajdani Kun Béla körút létrehozását. Ha nem tévedek, akkor a hetvenes évek végén kaphattak új funkciót. Hogy pontosan mit, azt a közelben élők tudják megmondani, én csak a mai állapotukat tudom rögzíteni. Az iskolához közelebb esőben szociális intézmény működik, míg a távolabbi már üresen áll. Ennek megfelelően a lekerített telek egyik fele gondozott, míg a másik erősen elhanyagolt.
Lehet, hogy tévedek, de más szerkezete ellenére a funkciót váltott felvonulási épületek közé sorolnám a Kolozsvári felüljáró Jósika út felé eső tövében álló, jelenleg éppen eladó épületet (5. kép). A többihez hasonlóan ezt is palatető fedi, oldalfalai azonban nem fa elemekből, hanem valami másból készültek. Emlékeim szerint hasonló szerkezetű épületek elsősorban ipari területeken álltak.
Persze lehet, hogy ez utóbbi kilóg a sorból. Miként az is, hogy Szolnok területén még máshol is fel lehet fedezni funkciót váltott, elhagyott vagy még ma is használt, régi felvonulási épületeket.
