A tavaly felújított fővárosi Várkert Bazárt akkor is érdemes megnézni, ha éppen nem egy ottani rendezvényre vagy kiállításra mennek. A 132 éves – egyébként három évtizedig pusztuló -, Ybl Miklós tervezte épületegyüttes magában is gyönyörű, ha meg a mai építészek által a föld alá álmodott tereket is megnézzük, egyszerűen zseniális. Több ezer négyzetméternyi kiállítótér, hatalmas park remek rendezvényhelyekkel, és olyan kilátás a Duna pesti oldalára, amit csak ez, a Budai Vár tövében lévő épületegyüttes kínálhat. Télen, nyáron megér egy sétát.
Azok, akik a hatvanas-hetvenes években már könnyűzenét hallgattak, természetesen más okból is szívükbe zárhatták a Várkert Bazárba. Egy része ugyanis 1961 és 1984 között Budai Ifjúsági Park – a köznyelvben Ifipark – néven volt ismert. A májustól szeptemberig működő, szabadtéri koncerthelyszín színpadain, abban a 23 évben mindenki megfordult, aki számított a hazai könnyűzenében. Olyanok, akik lemezt adhattak ki, és olyanok is, akiknek ez a kiváltság soha nem adatott meg. És persze olyanok is, akik akkor országos sztárnak számítottak, de különböző okokból ma már alig emlékeznek rájuk, no meg azok is, akik a mai napig megtöltik a nézőtereket. Hosszú lenne a sor, ha mindenkit meg szeretnénk említeni, aki fellépett az Ifiparkban, nem is beszélve arról, hogy sokan, több néven is játszottak ott. Így csak egy szolnoki vonatkozású bandát említsünk, a Bergendyt.
A Budai Ifjúsági Parkot természetesen nem az üzleti szellem vagy az állampárt (MSZMP) és ifjúsági szervezetének (KISZ) önzetlensége hívta életre. Hanem az a felismerés, hogy a könnyűzene iránt rajongó fiatalokat könnyebb egy ilyen helyen kordában tartani, a hallgatható zenét felügyelni, és bizony zenészt és hallgatóságát is megfigyelni. Mindez persze nem akadályozta meg az akkori fiatalokat, hogy az Ifiparkban jól érezzék magukat: rajongjanak, táncoljanak és szerelmesek legyenek. Természetesen a kor divatja szerint öltözve, az akkori gasztronómia kínálta italokat, a kor tárgyi kultúrája formálta poharakban fogyasztva. Amire ma már a legtöbben nosztalgiával emlékeznek.
A Volt egyszer egy Ifipark… című, a napokban megnyílt és február végéig látogatható kiállításon ezt a kultikus helyet próbáljuk megidézni. Nemcsak a zenét, hanem a fellépőket, a közönséget, a működtetőket, a gasztronómiát, a tárgykultúrát, a kitiltottakat és a megfigyelőket. Kétszáz négyzetméteren két tucat tablón, száz korabeli tárgy kíséretében, rengeteg fotó és dokumentum segítségével villantjuk fel azt a 23 évet. Aki kíváncsi, megnézheti azt a farmert és bőrdzsekit, amit Pataky Attila viselt ott a hetvenes évek végén, és most kölcsön adott a kiállításhoz. De a beengedést felügyelő munkásőr egyenruhával szemben Szikora Róbert katonajelmeze is látható, vagy éppen Illés Lajos különleges hangszere, Cseh Tamás gitárlefogója és annak a fotósnak az első masinája, aki évtizedekig fotózta a helyet és a koncerteket. Meg lehet mérni, hogy a mai szoknya hosszával vajon egykor beengedték volna az Ifiparkba, és lehet retro jelmezt ölteni vagy korabeli zenéket hallgatni, kisfilmet nézni. Akit pedig érdekel, hogy ki volt a retteget Rajnák elvtárs, az akár az íróasztalán a telefonját is megérintheti.
Nem törekedhettünk a teljességre, hiszen a kor rock történetében még sok a fehér folt. És igazából nem is ez volt a célunk. Emléket szerettünk volna állítani egy olyan helynek, ami nélkül a magyar könnyűzene értelmezhetetlen, mert a magyar könnyűzene nélkül a világháború utáni magyar történelmet sem lehet megérteni. Emellett ösztönözni szeretnénk az emlékezésre, zenészeket és zenehallgatókat egyaránt. Talán előkerül az a táncoló pár, akiket a kiállítás bejáratánál láthatnak, ahogy valamikor a hatvanas években ropják. Ma 70-75 évesek lehetnek. És talán felbukkannak tárgyak és személyes emlékek, amelyek ahhoz a legendás helyhez köthetők.
A kiállítás az NKA Cseh Tamás Program Magyar Könnyűzenei Örökség Megőrzése Alprogramja jóvoltából jött létre a Várkert Bazár Déli palotájában, és azért ajánlom itt a figyelmükbe, mert Vass Norbert barátommal közösen rendeztük. Így elég sok tárgy került a kiállításra Szolnokról.
