2025.08.27. (szerda)

Önkormányzati választás anno 1990

Önkormányzati választás anno 1990

Dátum:

Szeptember 30-a az Önkormányzatok Napja. Merthogy a rendszerváltás után, 1990-ben, ezen a napon tartották az önkormányzati választások első fordulóját. A Szolnoki Városi Tanács Végrehajtó Bizottságát felváltó helyi képviselőtestület 32 tagjának eskütételéig azonban még egy hónapot kellett várni.

Szolnok város rendszerváltás utáni első képviselőtestülete 1990. október 30-án délelőtt tartotta alakuló ülését. Az volt az a nap, amikor délig még a városi tanács elnöke, déltől pedig a képviselőtestület által, a saját tagjai közül megválasztott polgármester irányította az ugyanezen időponttól tanácsháza helyett már polgármesteri hivatalnak nevezett intézményt, illetve Szolnokot. Ez egyben azt is jelentette, hogy az 1950-ben felállított tanácsi rendszert az önkormányzatiság váltotta fel Magyarországon.

Az első szabad önkormányzati választás alapjait kisebb részben a rendszerváltást előkészítő kerekasztal-tárgyalások, nagyobb részben pedig az 1990. május 3-án munkáját megkezdő új parlament rakta le. Ennek köszönhetően már a nyár folyamán megkezdődött a kampány, ami mind a kormánypártok, mint az ellenzék, mind pedig a parlamentbe tavasszal be nem jutott kispártok – például Magyar Szociáldemokrata Párt – számára életbevágóan fontos volt. A kormánypártok – ha valaki már nem emlékezne: MDF, KDNP, FKGP – lényegében egyfajta visszaigazolást vártak addigi munkájukról, míg az ellenzék – SZDSZ, Fidesz – leginkább revansot szeretett volna venni a tavaszi vereségért. A piciknek meg egyszerűen az életben maradást jelenthette volna a sikeres szereplés.

Az akkor hatályos önkormányzati törvény alapján Szolnok első, 32 tagú képviselőtestületébe 17 tagot az egyéni választó körzetekből, 15 főt pedig listákról lehetett küldeni. Listás helyet, az egyéni mandátumot nem eredményező szavazatok alapján, úgynevezett kompenzációként szerezhettek a listát állító pártok. A korabeli szabályok arról is szóltak, hogy első körben csak a voksolók többségének szavazataival lehetett mandátumot szerezni. Amennyiben ez egy körzetben nem sikerült, úgy a három legtöbb szavazatott gyűjtő jelöltre, az első voksolás után két héttel – azaz 1990. október 14-én – ismét szavazni kellett, és akkor már az szerzett mandátumot, akire a legtöbben szavaztak. Illetve 1990-ben történt meg utoljára, hogy polgármestert nem közvetlenül választottunk, hanem közvetve, azaz a képviselők maguk döntöttek arról, közülük ki legyen a település első embere.

Szolnok 17 egyéni képviselői körzetéből egyetlen egyben dőlt el a mandátum sorsa szeptember 30-án. A képviselői helyet Dr. Lengyel Györgyi, 32 éves, sportorvosnő szerezte meg, aki a Szabad Demokraták Szövetségének (SZDSZ) színeiben, egyben a Fidesz támogatásával indult a választáson. A többi 16 helyből két héttel később kettőt a Magyar Demokrata Fórum jelöltjei szereztek meg, míg 14-ben az SZDSZ és a Fidesz közös jelöltjei győzedelmeskedtek. Közülük kilenc indítója az SZDSZ, haté pedig a Fidesz volt, ami egyrészt azt jelentette, hogy listáról az SZDSZ további 3, a Fidesz pedig 4 képviselőt küldhetett a testületbe, azaz előbbinek 12, utóbbinak pedig 10 fős frakciója lett a városházán. Rajtuk kívül a 2 MDF-eshez 3 párttársuk csatlakozhatott, míg az utódpárt MSZP 3, a kisgazdák és a MSZMP 1-1 főt küldhetett a testületbe.

Ennek a polgármester megválasztása szempontjából, október 30-án lett komoly jelentősége. A tisztség elnyeréséhez ugyanis legalább 17 szavazatra volt szükség, és a SZDSZ meg a Fidesz hiába indítottak közös képviselő-jelölteket, a polgármester személyében már nem tudtak megegyezni. A Néplap korabeli cikkeiből úgy tűnik, hogy az SZDSZ már a kampányban megnevezte Kőnig Lászlót, mint polgármester-jelöltjüket, a Fideszben viszont csak a mandátumokban ugyan nem jelentkező, de a szavazatok 27%-ában megjelenő győzelem után dőlt el, hogy Várhegyi Attilát szeretnék a város első emberének. Tehát az első képviselőtestületi ülésen az nyerhetett, aki a kisebb pártokat maga mellé tudta állítani. Hogy ki miként szavazott, nem tudjuk, az azonban tény, hogy Kőnig Lászlónak – aki listáról szerzett mandátumot – elsőre összejött a 17 szavazat.

Ugyanezen a napon három alpolgármestert is megválasztott a testület. Így a 38 éves Kőnig László polgármester mellett a 41 éves Budai György – egyben a 10-es körzet egyéni képviselője – a 38 éves Kéri József – az SZDSZ és a Fidesz közös jelöltje – és a 27 éves Várhegyi Attila – aki a Fidesz listájáról jutott a testületbe – lettek Szolnok új vezetői. Legalábbis 1991-ig. De az már egy másik írásra tartozik. Miként az első képviselőtestület tagjaira is térjünk vissza egy hónap múlva.

 

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

Egykori novemberek: Vissza a történelembe

Évtizedekkel ezelőtti megyei napilapokat nézegetve megtudhatjuk, hogy milyen problémákkal küzdött 40 éve a MÁV, mikor került helyére a Kossuth téri "forgókerekes" Casco-reklám, mi minden épült hatvan éve, és mivel próbálták "olajozni" az 1954-es, egyjelöltes tanácsi választásokat.

Szolnok 900 (3.): Építőtábori emlék

Ma már reméljük, nyugdíjas, aki közel fél évszázaddal ezelőtt kapott a Hollóházi Porcelángyár festett tányérkájából. Az pedig valószínű, hogy munkájával 1975-ben hozzájárult a szolnoki vasútállomás, a buszpályaudvar, a déli ipartelep vagy a 24 emeletes felépítéséhez, átadásához.

Utcasoroló (49.): Eltűnt a Család is

Szolnoknak jó pár olyan része van, amelyek az elmúlt fél évszázadban gyökeresen átalakultak. Nemcsak régi házak tűntek el, hogy újak nőjenek ki a helyükön a földből, hanem egész utcák is nyomtalanul törlődtek a térképről. Például az állomás környékén.

Utcasoroló (47.): Gábor Áron tér

Ne bántsunk meg senkit azzal, hogy nem ez a város legszebb tere. Már csak azért sem, mert talán az egyik legtöbb funkción átesett közterületünk, ráadásul napjainkban jelentős szerepet játszik a belváros kiszolgálásában. Igaz, névadójához nem sok köze van.