I. Lajos
Nagyon érdekes a cikk, és én is kíváncsian várom, tud-e valaki hozzátenni több információt. Van a városban még egy érdekesség, ami ide kívánkozik, bár az nem vasból van. A Vártemplom kapujának kőküszöbében, ha befelé nézünk, a bal oldalon van egy kb. 5×5 cm-es, kereszt alakú bevésés. Ez a Tisza szabályozása idején került ide, ezt használták szintezési alappontnak. Ha jól emlékszem, a templomban egy tájékoztató tábla is van erről.
K. János
Ezek a Balti-tengeri hiteles magasságok régebben minden épület terv rajzán ezek szerepeltek, és ezeket kellett elvinni az építendő épületekhez. Ma már ezt GPS-el oldják meg.
H. György
A Xavéri Szent Ferenc kápolnán mindkettő magassági alappont (1. kép). Az első peremes falitábla a régebbi. Az ilyen jellegű jelöléseket az 1860-1890 körüli időkben használták. A felirata alapján lehetséges, hogy egy helyi hálózat – csak Szolnok városában használt – része. Hasonló peremes falitábla van a Szabadság tér 2. szám alatti házban és a Megyeházán is.
A legrégebbi magassági jel a Vártemplomban van, de nem az, amelyik kívül látszódik, hanem bent a küszöbön található. Egy emléktábla is van ott.
A kápolnán a másik magassági jegy (innen az MJ), falicsap. Ezt a fajta jelölést az 1920-as évektől napjainkig használják. A peremes falitábla nem olyan pontosan jelöli a meghatározott magasságot, mint a falicsap, ahol a kör alakú jel felső vízszintes érintőjére teszik a szintezési lécet. Ezért helyezték el később a falicsap jelölést a peremes tábla közelében a kápolnán.
Ha a peremes falitábla helyi hálózat pontja, akkor valószínűleg a Tisza legkisebb vízállásához viszonyítva határozták meg a magasságokat. Ha az országos hálózat része, akkor az Adriai-tengeren, Triesztnél mért átlagos tengerszinthez viszonyított a magassága.
A falicsap magasságát, ha 1920-1948 közötti, akkor Adriai alapszinthez mérték, de később a Balti alapszinthez újra meghatározták.
A Tárházban levők ugyancsak falicsapok (2. kép), magassági alappontok. A VO Vízrajzi Osztályt jelent, azaz vízügyi mérésekhez használták.
