2025.12.1. (hétfő)

Mellément rendőrösdi

Mellément rendőrösdi

Dátum:

Egy üldözéses jelenet nem attól jó, hogy sokáig tart, mivel minden fegyveres vak és céltévesztő benne. Nagy rajongója vagyok a magyar filmeknek, de valljuk be: a Cop Mortem több sebből vérzik. Ganxta Zolee és Anger Zsolt hiába menti a menthetőt. Lesz miről beszélgetni a Tisza moziban.

Próbálok végtelenül empatikus lenni mindenkivel, aki szívét-lelkét igyekszik beletenni egy munkába. Azokkal meg különösen, akik évtizedekig dédelgetett álmukat akarják megvalósítani. Ha pedig ehhez még azt is hozzáteszem, hogy a mozikban a magyar nézőkért folytatott egyenlőtlen küzdelemben micsoda nagy szükség lenne minél több műfajú és témájú hazai filmre, akkor talán nem vonható kétségbe a Cop Mortemmel szembeni elfogultságom.

Amit igyekeztem a lehető legtovább megőrizni. De van úgy, hogy feladja az ember.

A Cop Mortem alaptörténete – ami szerencsére csak az utolsó pillanatban válik teljessé – remek, így kiváló alap lehetett volna egy valódi, a szálakat folyamatosan összekuszáló, a nézőt gondolkodásra kényszerítő krimihez. Nem túlzás, de akár A kategóriás amerikai szuperprodukció is készülhetne ilyen ötletből. Alapvetően még a forgatókönyv is rendben volt, az csak ízlés kérdése, hogy bizonyos jeleneteket még az íróasztalon átvariáltunk, esetleg kihagytunk volna vagy sem. Ha pedig ehhez hozzávesszük a honi sztárokat ígérő szereposztást – Kamarás Iván, Anger Zsolt, Gáti Oszkár, Nagy Zsolt, Gesztesi Károly, Ganxta -, akkor a forgatás előtt vagy alatt is csettinthettünk volna, hogy igen, itt ismét ígéretes magyar film kerülhet a mozikba az Argó, a Hurok, a Víkend vagy éppen a Veszettek, pláne a Martfűi rém után.

Azonban a Cop Mortem esetében valami nagyon félrement. Már többször leírtam, hogy a hazai filmipar egyik rákfenéje az a fajta alkotói film, amikor a forgatókönyvet a rendező jegyzi, ráadásul még producerként és vágóként is felbukkan a stáblistán. Ilyenkor ugyanis lehetetlen objektíven nézni a készülő produkciót, mert az álmai, a maga igazsága után rohan az alkotó. Egyszerűen nincs senki, aki szólna, hogy hol csúszhat meg a történet, olyan meg pláne, aki időben változtatna is. Hazudhatunk, de ezen az se segít, ha valaki évtizedek óta van a filmes szakmában, mint a Cop Mortem esetében Kovalik József. Aki most először vállalkozott ilyen feladatokra.

A színészvezetés és dialógokkal kapcsolatos instruálás a Linda és a Kisváros legrosszabb pillanatait idézi. Könyörgöm, nem attól lesz valami hitelesen belügyes, hogy ügyetlenül, hangsúlyok és érzelmek nélkül beszéltetjük a színészeket! Miként az üldözéses jelenetek sem amiatt izgalmasak, mert sokáig tartanak. Főleg, ha közben már röhögni kell a rendőrök bénaságán, ugyanis ebben a filmben két dolgot nem tudnak: autót vezetni és mozgó célpontra lőni. Egy MHSZ kiképzésen átesett újonc többre volt képes annál, mint ami a Cop Mortem utolsó perceiben látható.

Nem menti, csak elviselhetővé teszi a filmet Ganxta Zolee és Anger Zsolt. Ganxta persze nem csinál mást, mint egy pitiáner alvilági figura bőrébe bújva, lényegében magát adja. Anger meg ismét hozza a lassan ráragadó, velejéig szemét, de fifikás gengszter alakját. Lehet persze, hogy csak a többiekhez képest tűnnek kiemelkedően jónak, mert rajtuk kívül minden „sztár” és egyszerű színész teljesítménye felejthető.

Persze lehet, hogy tévedek. Ezért kíváncsian várom a Tisza moziban december 4-én estére meghirdetett közönségtalálkozót, ahol a rendező, a forgalmazó és színészek cáfolhatnak meg, vagy legalább próbálhatják magyarázni az általam gyengére kiállított bizonyítványt.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

Ki a bolond?

Hónapokkal a bemutató után ültem be az Egy bolond százat csinál című darab szolnoki előadására. Semmi egyebet nem akartam, csak egy kis péntek esti kikapcsolódást. A teltházas nézőtéren ezt meg is kaptam. Ennyi és nem több. De miért baj az, ha a színház erről is szól?

Ajándékkönyv

Két héttel A dzsungel könyve szolnoki bemutatója előtt az utolsó 11 jegyet vettem meg a karácsony másnapján tartandó előadásra. Ami azt mutatja, hogy Radó Denise musical rendezésének látatlanban szavazott bizalmat a szolnoki közönség. A premier alapján úgy érzem, megérdemelten.

Magyarázat távozásra

Álmomban nem gondoltam, hogy látok még olyan színházi előadást, ahol egyetlen színész, tulajdonképpen a monológjával képes olyan hatást kiváltani, hogy ott kelljen hagynom a darabot. Martfűn megtörtént, a Lovas Rozi által előadott Lányok, fiúk nagyjából nyolcvanadik percében.

Elragadó mozdulatok

Kevés olyan megyeszékhelye lehet az országnak, ahol rövid időn belül négy kortárs képzőművészeti kiállítás is nyílt. Félek, mégsem ez lehet az oka annak, hogy az egyébként elsőrangú Pribojszki Zsófia tárlaton vasárnap délután még teremőr sem volt az Agóra remek kiállítóterében.