2025.08.27. (szerda)

Bizonytalanság után három év biztonság

Bizonytalanság után három év biztonság

Dátum:

Már kora tavasszal meg kellett volna jelennie az Eső című irodalmi folyóirat idei első számának, azonban a finanszírozás bizonytalansága miatt ez júniusig váratott magára. Mára viszont nemcsak a 2017-es, de a következő két év megjelenése is biztossá vált. Jenei Gyula főszerkesztővel beszélgettünk.

– Mi az oka, hogy a tavaszi szám kimaradt, és csak akkor jelenik meg az idei első Eső, amikor rendesen már második számot szoktuk kézbe venni?

– Nem maradt ki, csak a támogatás bizonytalansága miatt csúszott a megjelenés, március helyett júniusra. A nyári számot augusztusra tervezzük, így az benne lesz az évszakban, valamint idén még októberben és decemberben jelenik meg egy-egy szám.

– Ez azt is jelenti, hogy immár biztos az Eső idei támogatása?

– Ami még nem fordult elő az Eső történetében, hogy három évre biztosított az anyagi háttér. Az Emberi Erőforrások Minisztériumától kaptunk egy nagyobb összeget, miként több más folyóirat is. Továbbra is támogatja a lapot Szolnok Város Önkormányzata és a Nemzeti Kulturális Alap is.

– Az EMMI-től kapott pluszforrás csupán a biztonságot jelenti, avagy jobban lehet előre tervezni, megfizetni a szerzőket, netán régi ötleteket megvalósítani?

– Ezt így mind együtt jelentheti, de nem csupán lap megjelenésére kötöttünk szerződést, hanem irodalmi rendezvények megvalósítására is. Ősztől folytatjuk azt a sorozatot, amelyet néhány évvel ezelőtt elkezdtem, de aztán pénz hiányában elhalt. Szeretnénk jó írókat, irodalmárokat Szolnokra hívni, hogy előadásokat, rendhagyó órákat tartsanak középiskolákban, és persze városi találkozókat is szervezünk velük, ha már itt vannak Szolnokon, hogy a felnőtt érdeklődők, olvasók is találkozhassanak velük.

– A hétvégén, az ARTjáró Fesztiválon mutatják be hivatalosan az Eső idei első számát. Ez a csúszás ellenére elő volt készítve, avagy bele se kezdtek?

– Figyelmeztettem a kéziratot ajánló szerzőket: nem biztos, hogy megjelenik az Eső. Ennek ellenére csak küldték az anyagokat.

– Kézbe véve a friss számot, látszik, hogy nemcsak a terjedelem lett nagyobb, de a dizájn is megváltozott.

– Színes a borítónk lett, és a belívek is más arculatot kaptak. Sőt a papír minősége is jobb lett. A terjedelem pedig jelentősen bővült. Érdemes kézbe venni a megújult az Esőt.

– Van a mostani számnak tematikája, avagy ez egy „rendes” szám?

– Teljesen „rendes”, nincs tematika, csak jobbnál jobb írások. Olvasóbarát szövegek. Többször éreztem már különböző megjelenéseinkkor, hogy sikerült megcsinálnunk az addigi legjobb számot. Most is ezt érzem.

– Van benne új felfedezett, vagy korábbi szerző visszatérése?

– Sok ismert „esős” szerepel Darvasi Lászlótól, Ferdinandy Györgyön, Jászberényi Sándoron, Kötter Tamáson, Lázár Balázson, Markó Bélán vagy Szarka Klárán keresztül Saád Katalinig. De a szerzőink negyede új, például Falcsik Mari, Nyerges Gábor Ádám vagy éppen a Jászdózsán élő S. Béres Bernadett, aki Varró Dániel Mi lett hova? című könyvéről írt recenziót, illetve a Szolnokról pár éve a fővárosba költözött Nagy Lea. Ő éppen 17 éves, és nem csupán ígéretes, de jó verseket küldött.

– A viszonylag hosszú „kihagyást” követi-e egy különleges lapbemutató?

– Évek óta bemutatjuk az Eső új számát a művésztelepi ARTjárón, és ez így lesz most is. Novák Zsülietet kértem arra, hogy moderálja az estet, ahol Molnár H. Magor, Ahmed Amran, Benedek Szabolcs, Nagy Lea, Szutorisz Szabolcs Bence lesznek segítségünkre a lap bemutatásában. Az ARTjárón most nagyon sok irodalmár lesz. Ez nem az Esővel függ össze, hanem azzal, hogy Balatonfüred kulturális-turisztikai kapcsolatokat kezdeményezett több várossal, Szolnokon kívül például Debrecennel, Gyulával, Kecskeméttel, Győrrel. A résztvevő városok pedig bemutatkozási lehetőséget adnak a többieknek a különböző területeken. Szolnoknak az irodalom jutott, úgyhogy az ARTjárón június 30-án, mellettünk az Ambroozia online folyóirat szerkesztőivel, munkatársaival is megismerkedhetnek az érdeklődők, másnap pedig a felolvasásokon – a szövegstafétán – túl az Alfölddel, a Bárkával, a Műhellyel, a Forrással, sőt egy zentai szerkesztőséggel, a zEtnával is.

(A grafika Verebes György munkája)

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

Mindenki a Tisza moziba!

Versenyfilmek, közönségtalálkozó Enyedi Ildikóval és Sopsits Árpáddal, játékok, koncertek illetve kedvezményes belépők. Röviden így lehetne összefoglalni a Tisza mozi március 2. és 5. közötti, a 3. Magyar Filmhéthez kapcsolódó eseményeit, amikről Demeter Istvánnal beszélgettünk.

Összefogás Szolnok örökségéért

Új honlap indult helyioroksegunkszolnok.hu címen, amelynek működtetői a város épített környezetéért felelősséget érző emberek csoportjaként határozzák meg magukat. Azt szeretnék, hogy a régi, szép és értékes szolnoki épületek védelmet kapjanak. Vidra Tamás koordinátorral beszélgettünk.

Szolnoki fejlesztések a 20-as években

"Egy darab Európa a magyar síkság közepén" - Idegenforgalmi-fejlesztési törekvések Szolnokon a két világháború között címmel tart előadást Fülöp Tamás történész március 29-én a Levéltárban. A Levéltári esték következő témájáról az intézmény korábbi igazgatójával beszélgettünk.

Kettős látás A Turczival

A kortárs magyar irodalom megkerülhetetlen alakja Turczi István, József Attila-díjas, Príma Primissima-díjas író, költő szerkesztő, aki oly sokszor bukkan fel szolnoki eseményeken, hogy azt hihetnénk, idevalósi. Az Ünnepi Könyvhét szolnoki programja kapcsán beszélgettünk.