(Évzáró ismétlés: Ez az írás 2017. szeptember 13-án jelent meg először.)
Négy év múlva centenáriumát ünnepelhetjük a szolnoki közösségi közlekedés születésének. Még akkor is, ha a vidéki városok között harmadikként elindult buszjárat kérész életűnek bizonyult. Víg Kálmán Megyeháza, Gólya, Temető, Közkórház, illetve Megyeháza, Gólya, Vasútállomás útvonalakon közlekedő Bussing típusú járműve ugyanis szúrhatta a lóvontatású bérfuvaros konkurencia szemét, így egy éjszaka porig égett a garázsában.
Mint az egykori Jászkun Volán gondozásában 2011-ben megjelent 60 év 60 oldalon című kiadványban olvasható, két évvel később Horváth László és Lehoczky Mihály vágott bele a szolnoki buszközlekedés üzemeltetésébe, és a Megyeháza-Vasútállomás vonal után a Szapáryn keresztül a kórházig tartó vonalat is elindították. Sőt, 1927-re már öt járművel (Benz és Horch típusok) rendelkeztek, amelyek közül három a Szolnok-Rákóczifalva viszonylaton közlekedett. Egy évvel később mégis új szolgáltató jelent meg Szolnokon, a fővárosi START Autóbusz-közlekedési Vállalat, amely aztán majdnem két évtizedig szállította a helyi utasokat.
Természetesen a második világháború a szolnoki buszközlekedést is tönkretette, előbb a gumi hiány okán csökkent a járatok száma, majd a front közeledte miatt vitték el a még működőképes járműveket a városból. Három évvel később aztán egy Skoda busszal indult újra a közösségi közlekedés, amely azóta többször új vállalatba szervezve, de folyamatosan fejlődik.
Kilencvenhat évvel az első buszjárat indulása után nyolc nagyobb városrészt érintő irányba, 44 számozott – betű, szám kombináció – vonalon közlekednek autóbuszok Szolnokon. Mint a Középkelet-magyarországi Közlekedési Központ Zrt.-től (KKMK) megtudtam, a 44 vonal kiszolgálását csúcsidőben 43 autóbusszal és 2 tartalék járművel – illetve az ezeken szolgálatot teljesítő 93 sofőrrel – oldják meg. Ennyi busz kell ahhoz, hogy a Szolnok területén található 250 darab buszmegálló mindegyikébe eljussanak a járatok. Amelyek ráadásul hétköznapokon majdnem húsz órában közlekednek, hiszen a legkorábbi járat hajnali 4 órakor indul, az utolsó pénteki buszt pedig 23.40-kor csíphetjük el.
Ha a Szolnok 44 vonalán közlekedő, számozott buszok egy napi, kilométerben megtett teljesítményét összeadjuk (idén augusztusi átlagot számolva), akkor elmondhatjuk, hogy ezek a járművek annyit mennek, mint a Szolnok-New York távolság légvonalban. Azaz a 43 busz naponta 7100 kilométert tesz meg azért, hogy szállítsák a szolnokiakat. Amihez természetesen nem kevés üzemanyag is kell. Mint a KKMK-nál elmondták, egy átlagosnak tekinthető hétköznapon – 2017. május 31-ei adat – 68.633 liter üzemanyagot fogyasztanak el a szolnoki buszok. Ez éppen elég lenne ahhoz, hogy 1500 középkategóriájú személyautót teletankoljunk. Igaz, ha ennyi autóval próbálnánk meg kiváltani Szolnok közösségi közlekedését, akkor nagyjából mind a 44 buszvonal egy-egy végtelen kocsisor lenne az irtózatos dugó miatt.
