2025.08.27. (szerda)

Utcasoroló (87.): Verseghy út

Utcasoroló (87.): Verseghy út

Dátum:

Annyi minden van elnevezve Szolnokon Verseghy Ferencről, hogy azt gondolhatnánk, a város valamelyik kiemelt utcája viseli a jakobinus összeesküvő, költő nevét. Azonban "csak" a szomszédos településekre vivő főút, magasztosabban, a néhai vár keleti kapujának környéke a Verseghy út.

(NYÁRI ISMÉTLÉS: Ez az írás 2018. február 20-án jelent meg először.)

Könyvtár, gimnázium, kör, sokáig nyomda majd immár park is viseli a város nagy szülöttjének nevét, akiknek szobra, domborműve, emléktáblája és természetesen síremléke is van Szolnokon. Miként nem vitatható úgy nem is vonható kétségbe, hogy nála talán csak Petőfiről és Kossuthról neveztek el több intézményt és közterületet a városban, és csak a szabadságharc költőjének van több emlékhelye nálunk.

Ami természetes is, hiszen a szerzetes költő és író egy szolnoki sótiszt gyermekeként, 1857-ben, valahol a ma a nevét viselő gimnázium környékén látta meg a napvilágot, hogy aztán fiatalon a papi pályára lépjen. Részben a Marseillaise fordítását is bűnéül rótták, amikor 1795-ben a Martinovics-féle lázadás ügyében előbb halálra, majd várfogságra ítélték. Szabadulása (1803) után még két évtizedig élt, volt nevelő, nyelvgyakorló, könyvszerkesztő. A budai várhegy oldalában hunyt el (1822), és először a Vízivárosi temetőben pihent, aminek felszámolása után, 1931-ben hozták hamvait Szolnokra.

Utcát azonban már majdnem egy fél évszázaddal korábban szerettek volna róla elnevezni. Mint Cseh Géza sokat idézett, Szolnok város utcanevei című könyvében olvasható, az ötlet már 1878-ban felmerült, de végül csak az első nagy, szolnoki közterület elnevezés alkalmával, 1894-ben került rá sor. És született meg azon kevés utcanevünk, amely lassan 125 éve változatlan. Igaz a Verseghy utca hosszúsága ez idő alatt minimum kétszer változott.

Ha őszinték akarunk lenni, méltóbb közterületet is találhatott volna a korabeli városi tanács Verseghy emlékének a megörökítésére. A vártemplom mögül induló, és a környékbeli településekre vezető kocsiút a XIX. század végén ugyanis még erősen a város szélének számított. Belterületi utcának csak amiatt lehetett tekinteni, hogy Szolnok második vasútállomásához – az Alcsi megállóhoz – erre vezetett az út. Feltételezem, hogy 1894-ben itt, a sorompóval védett vasúti átjárónál lehetett Szolnok és a Verseghy út vége is, ami ráadásul két oldalt szántóföldek határolhatták.

A város fejlődése aztán szép lassan átalakította a Verseghy utca környékét, illetve hosszát. Az utca elején volt található a város korcsolyázó helye – Korcsolya tér vagy Ácsorgó, nagyjából a mai, laposban lévő autótelep helyén -, a Scheftsik majorságok, illetve az utca és a Tisza között a Szolnokot sokáig árammal ellátó villanytelep. Valamikor a húszas években döntés született a környék felparcellázásáról, illetve szerintem 1926-ban dönthettek arról, hogy a síneken túl, az akkoriban már létesülő félben lévő laktanya előtti részt is Verseghy útnak hívják. Feltételezem, hogy a páros oldal néhány, ma is álló háza ekkoriban épült fel.

Az utca mai hosszúságát 1950-ben nyert el, amikor a síneken túli szakasz nevét Mesterre változtatták. Majd megkezdődött a Verseghy út elejének – a páratlan oldalon – ipari hasznosítása. Itt kapott helyet a korabeli TITÁSZ (áramszolgáltató) egyik telephelye és a vízművek is elfoglaltak néhány telket. Az igazi változást azonban a MÁV kórház építése hozta, ami a Verseghy út 6-8. számú telket elfoglalva a város egyik legjelentősebb épülete lett. (A régi felvétel Nagy Zsolt fotója.)

Első ránézésre azt mondhatnánk, hogy kevés jelentéktelenebb és érdektelenebb utca van Szolnokon, mint a Verseghy út. Ám, ha kicsit nyitott szemmel sétálnak végig rajta, akkor van mit észrevenni.

Kezdjük azzal, hogy a mai E-On telep bejáratánál látható Szolnok egyik legrégebbi, és legjobb állapotban lévő városi közvilágítási lámpaoszlopa, aminek minimum helyi védettséget kellene élveznie. Érdemes fentebb egy pillantást vetni a Víz- és Csatornaművek valamelyik saját műhelyében készített vaskapujára – a szocialista sufni dizájn ugyancsak megőrzendő példája -, majd egy telekkel odább a néhai MHSZ (Magyar Honvédelmi Szövetség) sok mindenre alkalmas épületének a pusztulásán búsongani. A második keresztutcánál pedig egy ritka, tornácos típusház látható, ami minden bizonnyal mérnökházként épült a két világháború között. És, ha már eddig elsétálnak, ne hagyják ki az utca végén, a néhai Alcsi állomás még látható épületét sem! Ha pedig a másik oldalon sétálnak vissza, érdemes elgondolkodni kicsit az elmúlt száz év lakóház építési szokásainak a változásain, amihez a Verseghy út páros oldala is élő albumként szolgál.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

Utcasoroló (70.): 90 éves park öt névvel

A Béres József sétány, a Damjanich utca vége, a néhai Dami üres telke, a Rózsakert és a Tisza szálló által körülhatárolt terület Szolnok legrégebbi közparkja, amelyet éppen 90 éve vehettek birtokba a helyiek. Első neve bizonytalan, de Tóth Tamás, Horthy István és Marx után, 26 éve Verseghy nevét viseli.

Szolnok képes krónikása

Szigeti Henrik neve ma már sajnos keveseknek ismerős. Pedig nélküle sokkal kevesebbet tudnánk Szolnok előző századfordulós állapotairól, és talán az amatőr fotózás is jóval később jelent volna meg a városban. Zseniális üzletember lehetett. Utcát érdemelne.

Utcasoroló (7.): Eötvös tér

(NYÁR) Sok szempontból Szolnok legizgalmasabb közterülete. Mégis sokaknak hosszasan kell gondolkodniuk azon, hol is található. Mert a "gólya" vagy a "víztorony" megjelölések alapján könnyebben eszünkbe jut, mint a valódi nevéről.

Utcasoroló (81): Egy szakasz ötödik névvel

Soroltuk már ezt az utcát, így esett szó erről a szakaszáról is. Ami nem létezne, ha 1857-ben nem a mai helyére kerül a vasútállomás. Legalább 160 éves út, utca, ami minimum az ötödik nevét viseli. Ám sokkal fontosabb az iskolasor miatt. És kevés közterületünk van, ahol ennyi szobor állna.