2025.12.1. (hétfő)

A fiú, a lány és az ügyvédnő

A fiú, a lány és az ügyvédnő

Dátum:

A rendező szándéka szerint nem elsősorban a jó tíz évvel ezelőtti, szégyenletes romagyilkosságokról szól a Genezis című játékfilm. Nézőként viszont szinte lehetetlen szabadulni a párhuzamoktól, ami nagyon nehézzé teszi ezt a két órát. Hibái ellenére is fontos film.

Bogdán Árpád, költő, színész, rendező második játékfilmjére bő évtizedet kellett várni. Ám a 2007-ben bemutatott Boldog új élethez hasonlóan – ami akkor a hazai filmmustrán a legjobb elsőfilmesnek járó Simó Sándor-díjat érdemelte ki -, a tavaly elkészült Genezis is kivételes fogadtatással indult, hiszen meghívást kapott a 68. Berlini Filmfesztiválra, ahol bár díjat nem kapott, komoly figyelem övezte. Ami talán az itthoni fogadtatásnak is jót tehet, bár nem hinném, hogy nézőcsúcsokat döntögető közönségfilm született. Bogdán új alkotása ugyanis egy nagyon kemény, fájdalmasan megrázó dráma, pontosabban drámák sorozata. Sajnos Magyarországon megtörtént esetekre alapozva.

A Genezisre úgy is tekinthetek, mint három, önálló kisfilmre: Ricsi – Csordás Milán -, Virág – Illés Enikő Anna – és Hanna – Cseh Anna Marie – történeteire. Amelyek a két óra végére természetesen összeérnek, és bár külön-külön is egészet alkotnak, együtt teljesen más megvilágításba kerülnek.

A legjobb és a legmegrázóbb Ricsi, a nyolc-kilenc éves cigány kisfiú fejezete. Akivel először egy börtönlátogatáson találkozunk, majd látjuk naponta ingázni az iskola és a végtelenül lepukkant cigánytelep között, illetve saját félelmektől terhes kis életében. Amiben ott a nyomor, a rettegés, a gürcölés, a legendák, a kilátástalanság, meg az anya szeretete és a telep összezártsága. Ahol megtörténik mindaz, ami Magyarország több településén lezajlott 2008-2009 környékén, aminek hat ártatlan roma áldozata volt, és amit a mai napig nem beszéltünk ki és nem is dolgoztunk fel. Bogdán Árpád pedig tovább megy! Nem elég, hogy Ricsi mellett lövik le az édesanyját – Danis Lídia gyönyörű alakítása -, de a támadás után, a hátán megsérült kisfiút az iskolájában is fasiszta módon szekálják a gyerekek. Amikor pedig visszaüt… Hát, inkább dokumentum-, mintsem játékfilm.

Ehhez képest Virág története – ami nekem leginkább kilóg a sorból – egy igazi kisjátékfilm, ami egy fiatal lány sok mindennel terhelt útkereséséről szól. Benne az elhagyott, önmagával is küszködő anyával, a sport és az állatok iránti szenvedéllyel, na meg az idősebb férfival. Akinek az elszólásaiból szép lassan kibontakozik, hogy ki is valójában, és mi köze Ricsi történetéhez. Hogy aztán az utolsó percekben igazi, izgalmas krimivé váljon Virág meséje, amiben helyére kerül az íj, a kutyák és a fiatal lány várandóssága is. Ehhez a fejezethez nagyon sokat hozzátesz, ahogy a rendező a külső- és a belsőhangokkal játszik, a lány hol felrakott, hol levetett hallókészüléke miatt.

A romagyilkosság negyedrendű vádlottja, Virág gyermekének apja mellé kirendelt ügyvédé a harmadik történet. Amiben nagyon lassan áll össze a kép, hogy elsősorban egy gyermekét elvesztő anyáról van szó, aki végül képtelen lesz a gyáva, aljas gyilkost védeni. Kár, hogy Ricsi csak pillanatokra tűnik fel Hanna fejezetében, így sokkal több időt töltünk az ügyvédnő belső vívódásaival, szenvedésével, mint a kisfiúval és a tragédiájával kialakult kapcsolatával. Aminek csak a végét, az eredményét meséli el a rendező. Aki igazán nem tudta összekapcsolni és főleg katartikusan befejezni a három történetet, a szálak összefonását.

Ennek ellenére fontos és szép film lett a Genezis. Ami igen, szólhat arról is, hogy minden pusztulásból, aljasságból lehet újjászületés, elindulhat valami más. Meg arról is, hogy a személyes tragédiák és nyomorok mindenki életében jelen vannak, és soha nem tudhatjuk, ezek hol találkoznak össze. Na meg arról a szégyenről, ami úgy vonul be a magyar történelembe, hogy romagyilkosságok.

Nincs kétségem afelől, hogy Bogdán filmötletébe sokan beleszerettek. Legalábbis nem lehet véletlen, hogy a Tarr Béla filmekben dolgozó Víg Mihály vállalta a zenék összeállítását, a 2016-os év legjelentősebb filmjeinek – A martfűi rém, Halj már meg!, Ernelláék Farkaséknál – producere, Ferenczy Gábor pedig a gazdasági alapok megteremtését, és a mellékszerepekben is olyan színészek tűnnek fel, mint Kovács Zsolt. Kár lenne, ha ugyanolyan szemérmes hallgatás övezné, mint azokat a bizonyos, ki nem beszélt aljasságokat. Ebben az esetben ugyanis elmarad a genezis.

(A Genezis ezen a héten látható a szolnoki Tisza moziban)

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

Fiatalok ígérete

Csákvári Krisztián, Cseke Lilla Csenge, Polgár Kristóf. Három fiatal, akik parádésan viszik a hátukon a Szigligeti Színház idei első bemutatóját. A Keresztes Attila rendezte Liliomfi nemcsak méltó, hanem reménykeltő színházavató elődás is. Ígéret az új helyen, újakkal, valami újra.

A szürke valódi árnyalatai

Tudom, a többség a hülyeség szürke árnyalataira lesz kíváncsi a következő hetekben. Aminek csak azért örülök, mert arra a vállalhatatlan filmre kifizetett milliók is kellenek, hogy a Gerő Marcellhez hasonló rendezők, Káin gyermekei színvonalú filmjeit láthassuk. Az igazi szürkeség árnyalatait.

A szolnoki színészek

Aki nem nézi meg Szolnokon az A salemi boszorkányokat, az ne mondjon véleményt a Szigligeti társulatáról. Régen volt olyan bemutató, amikor ilyen mély csend ült a nézőtéren. Számomra tényleg katarzist hozott Nagy Viktor rendezése és a szolnoki színészek játéka.

Nagyon szolnoki pont

Nem szeretném senkinek elrontani az örömét, biztos, van olyan szempont, ami miatt lehet örülni a Dami helyére került SzolnOK! feliratnak. Mivel közterületi alkotásnak tekinthető, recenziót is lehet írni róla. Főleg, hogy helyével, létével és színével is sok mindent elmond Szolnokról.