2025.11.30. (vasárnap)

Eszement: Parkolót a rakpartra

Eszement: Parkolót a rakpartra

Dátum:

Sorra újulnak meg Szolnok iskolái, ami elvitathatatlanul fontos. Ugyanakkor minden felújítás egyben elszalasztott alkalom is, hogy az intézmények környékének közlekedését átgondoljuk, rendezzük. Még akkor is, ha a problémák csak reggel és délután, a szülő taxik mozgásakor jelentkeznek.

A Templom utca eleje – egyébként nagyon helyesen – a szolnoki oktatási hálózat egyik nagyon fontos gócpontja lett az elmúlt években. Részben amiatt, hogy a Tiszaparti immár nemcsak gimnázium, az egykori városi kollégium a sétányon iskola funkciót kapott, felépült a Mustármag óvoda, és most megújult a Szegő Gábor Általános Iskola is. Mindennek azonban van egy városi, közlekedési aspektusa is. A korábbiakhoz képest ugyanis sokszorosára nőtt azoknak a gyerekeknek a száma a környéken, akiket reggel autóval hoznak iskolába, délután pedig ugyanígy visznek haza. Aki mindennek a következményeit szeretné érzékelni, az próbáljon meg autóval a Templom úton reggel fél nyolc és nyolc között közlekedni, netán a fent nevezett intézmények közelében leparkolni. És, ha némi kontroll vizsgálatot is szeretne végezni, akkor tegye meg ugyanezeket hétköznap délelőtt, netán hétvégén bármikor.

Mondhatnánk, hogy nem világ- vagy várost rengető problémáról van szó, hiszen az olykor kaotikus állapotok reggel és este, maximum egy-egy órában érintik a szülőket, tanárokat, na és mindazokat, akiknek egyébként nem lenne dolguk ezekkel az intézményekkel, csak éppen arra közlekednek. Meg hozzátehetnénk olyasmit is, hogy nem egyedi jelenségről van szó, hiszen például – személyes tapasztalataim szerint – a Fiumei iskola környékén sem könnyű ezekben az órákban autóval mozogni. Aminek alapvetően az az oka, hogy amikor ezeket az oktatási intézményeket a város szövetében elhelyezték – egyetlen olyan iskolánk sincs ma már, amelyik három évtizednél rövidebb ideje működne jelenlegi helyén – nem ilyenek voltak a gépkocsi használati és közlekedési szokások. Fejlődött a város, változtak az emberek.

Lehetne persze azzal jönni, hogy nem kell autóval iskolába hordani a gyerekeket, meg bezzeg a mi időnkben… Szerintem mindkét megközelítés hülyeség. Egyrészt mindenki maga dönti el, hogy az autóját mire használja. Másrészt, akinek van gyereke, az tudja, hogy bizonyos életkorig – vagy amíg a csemete engedi – megnyugtatóbb, ha a szülő taxizik. Bevallom, van olyan időjárási körülmény, amikor nekem még a középiskolásokon is megesik a szívem. Harmadrészt nem szabad elfelejteni, hogy egyre több gyerek lakik olyan távolságban az iskolájától, ahonnan autóval egyszerűbb és gyorsabb is eljutni az intézményekig, mint gyalog, busszal vagy bringával. Ahogy a mi időnkben leginkább suliba jártunk. Szóval el kell fogadni, hogy megváltoztak a körülmények és az igények. A lakóit kiszolgáló várostól pedig akár az is elvárható, hogy minderre reagáljon.

A Templom utcai intézmények esetében például azzal, hogy megpróbálja megoldani a normális érkezést, parkolást, ki- és beszállást a környéken. Például azért, mert néha tényleg kaotikus és balesetveszélyes, ami reggelente itt megy. Szerintem sokak napja indul rosszul emiatt.

Én csak segíteni szeretnék egy újabb – elsőre talán – eszement ötlettel.

Mi lenne, ha megtiltanánk mindenféle megállást és parkolást a Szegő iskola mindkét oldalán, illetve a vízirendőrség és a főiskolai kollégium között? Ne öljenek meg azonnal! Nálam ugyanis létezik a valamit, valamiért elv. Én bizony a tízemeletes előtt lévő utcát egyirányúvá tenném, és a gyerekekkel érkező autókat a rakpartra terelném. Persze csak azt követően, hogy nagyjából a vízirendőrség és a gyaloghíd közé eső részt leaszfaltozták. Még mindig ne ítélkezzenek elhamarkodottan a szellemi képességeimről! Részben azért, mert az így létrejövő parkoló kijárata a református templom melletti, ugyancsak egyirányúvá tett utcán keresztül zajlana.

És mert az ellenérvekkel is tudok vitatkozni.

A rakpart jelenleg egy zöld terület, így környezetvédelemre hivatkozva nem szabadna leaszfaltozni. Nem hinném, hogy annak a kitaposott kutyafuttató fűnek különösebb természetvédelmi értéke lenne. Nem érne bennünket kár, ha ott egy nagy aszfaltplacc – vagy díszkő esetleg napenergia termelő burkolat, stb. (lehet választani) – jönne létre. Árvíz idején sem. Ugyanis, ha rendesen építik meg a rakpartot, jön-megy a víz – mint Szegeden vagy Pesten – és félnap takarítás után használható a terület.

Ki lenne az a hülye, aki olyan messze tenné le az autóját, és onnan gyalogolna a gyerekkel? Hát az, aki jelenleg a Madách utca közepéről rohan a Tiszapartiig vagy a Mustármagig. Vagy, akit egy héten háromszor megütött a guta, mert nem tudott rendesen megállni vagy elindulni a szűk Szigony vagy Ellmann Elvira utcán, netán még meg is húzták a kocsiját. Nem hinném, hogy a srácokkal kézen fogva megtett öt nyugodt perc a rakparttól bármelyik intézményig – némelyiknek szinte a kapujában lehetne megállni – nem tenne jót a szülők-gyerek kapcsolatoknak. Főleg, hogy sok szülő nyugodtabb lenne parkolás dili nélkül.

És mi lenne azzal a placcal reggel nyolc után, meg hétvégén? Kész pénzkidobás csak a szülő taxik miatt egy ekkora területet leburkolni, a vízelvezetést megoldani, világítani, táblákkal felszerelni. Már, ha nem váltanánk ki vele a drágán megszépült Tiszai hajósok terén lévő kocsihelyeket, vagy kiszolgálná azokat is, akik ennél beljebb nem akarnak menni a városba. Netán a nagyrendezvényeink idején lenne elég kulturált parkolóhely a városban, és augusztus 20-án nem lógnának autók még a Szomorú Krisztus baldachinján is. De segítene a május elsejéken, a Tiszavirág Fesztiválokon, a Gulyásfesztiválon és hosszan sorolhatnám. Arról nem is beszélve, hogy olcsóbb, mint egy mélygarázs.

Előző cikk
Következő cikk

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

Minden rosszban lehetne

Szolnokon is lelassult társasházépítések, pár éven belül nagy lendülettel kipucolt és máig üresen álló belvárosi telkek, illetve eltűnő projekthirdetések jelzik, hogy véget ért a hazai építőipar legutóbbi aranykora. Most lehetne a napi érdekek nyomása nélkül rendezni Szolnok építészeti stratégiáját.

Rendszerváltó év Szolnokon: 1989. augusztus

A harminc évvel ezelőtti nyár különösen hűvös és csapadékos volt. Ugyanakkor a mából nézve úgy tűnik, mintha minden határunk lőporos hordó lett volna. Közben Szolnokon is összeült az ellenzéki kerekasztal, a volt tömegszervezetek a helyüket keresték, és a hónap végére elfogyott a valuta.

A Beloiannisz páratlan oldalán

(NYÁR) Danka István valamikor a nyolcvanas évek közepén a Baross - akkor Beloiannisz - utca páratlan oldalát is megörökítette. Elsőre azt mondhatnánk, hogy három évtized alatt alig változott valami. Ám, ha jobban megnézzük az egykori képeket, szerintem kimondhatjuk: ritka kincs ez a sorozat.

Szolnok-Nagykörű kétkeréken

Szolnok belvárosától a Nagykörűt jelző tábláig nagyjából 28 kilométer a távolság a gáton kiépített bringaúton. Három rázós kilométer van útközben, egyébként kényelmes élmény. A dobai lábon álló "üdülők" pedig kihagyhatatlanok, a sárga Ikarusz vityillót és a homokpartot mutogatni kellene.