2025.08.27. (szerda)

Mint egy elhajított kő

Mint egy elhajított kő

Dátum:

Hat hete közel negyven színésszel, köztük tíz gyerekszereplővel próbál Radó Denise Szolnokon. A dzsungel könyvét november 30-án mutatja be a Szolnoki Szigligeti Színház, ami a színésznő korábbi rendezéseihez hasonlóan a megszokottól picit eltérő értelmezést is kap.

– Ebben az évadban még nem láthattuk a szolnoki színpadon, más városokkal összefüggésben viszont sokat lehetett olvasni Önről. Miket csinált az elmúlt időszakban?

– Legutóbb Győrben rendeztem a 4. Kortársjátékok drámaíró versenyén, ahol három írónak az volt a feladata, hogy aznapi hírből írjanak színdarabot, amit nekünk, az ottani társulattal kellett aznap estére színpadra állítanunk. Nagyon örültem a meghívásnak, hiszen abban a színházban kezdtem a pályámat. Meg annak is, hogy a zsűri az én rendezésemet ítélte a legjobbnak. Nemrég dolgoztam Egerben is, ahol Cserháti Zsuzsa életére és dalaira építve állítottunk össze egy zenés darabot, aminek az elődjét, ami Szécsi Pálról szólt, felújítottuk és Pesten mutattuk be. De nem lettem hűtlen Szolnokhoz sem! Lassan hat hete minden időmet az itteni színházban töltöm.

– A dzsungel könyve próbaidőszakának a végéhez közeledve beszélgetünk. Miért éppen erre a darabra esett a választás?

– Már régóta szerepelt azon a listán, amit szerettünk volna Szolnokon bemutatni. Most talán az szólt mellette, hogy olyan zenés darabot kellett találnunk, ami élő zenekar nélkül is színpadra állítható, hiszen a színház felújítása miatt valószínűleg hamarosan költözünk az Aba Novák Agórába, ahol nincs zenekari árok. Mivel Dés László, Geszti Péter és Békés Pál darabját eleve ilyen feltételekkel lehetett megszerezni, Balázs Péter igazgató úr úgy döntött, hogy ebben az évadban A dzsungel könyve legyen a musicalünk, aminek a rendezésére engem kért fel.

– Megszokhattuk, hogy az Ön rendezésében a korábbiaktól eltérő, különleges értelmezést kapnak a zenés darabok is. Megtehető ez A dzsungel könyvével is?

– Abszolúte. Sokan azt gondolják, hogy ez egy gyerekdarab, ami az állatokról szól, vagy legfeljebb az állatok bőrébe bújtatott távoli vidéken élő emberekről. A dzsungel könyve egy elképesztően aktuális történet, hiszen ott van benne például az elszakadás kérdése, a menni vagy maradni problémája, illetve az is, hogy bár befogad egy új környezet, de attól még nem biztos, hogy ott valóban otthon is lehetsz. Az utolsó dalban szereplő elhajított kő szerintem egy nagyon fontos és szép motívum. És igen, a szolnoki előadásnak emiatt egy kicsit más értelmet kap majd a befejezése, mint ahogy az elmúlt húsz évben az ország több helyén látható volt.

– Mennyire nyúlhattak bele a darabba?

– Alapvetően nem változtattunk rajta, de természetesen vannak hangsúlyeltolódások, vagy például néhány dalon rövidítettünk, itt-ott felerősítettünk karaktereket. Csil, a keselyű kifejezetten komoly partnereket kap a szolnoki előadásban. Számomra az is egyértelmű volt, hogy ez a darab nem állatokról szól, ezért mindenkinél csak jelzésszerűen jelenik meg az állat karakter.

– Kívülről azt gondolná az ember, hogy ez egy könnyed, zenés darab, mégis elég hosszúra nyúlik a próbafolyamat. Miért?

– Ez tévedés. Ez egy hatalmas, nagyon komoly anyag. Arról nem is beszélve, hogy közel negyven szereplőt, köztük tíz gyereket kell a színpadon mozgatni. Egy ilyen darabhoz nagyon kell a hat hét próbaidőszak. Sőt, azt kell, mondjam, ha nem dolgoztak volna a kollégáim ennyire keményen és alázatosan, most nem tartanánk itt. A főpróbahét előtt szinte készen vagyunk. Rendkívül jó volt dolgozni a társulattal. Azt hiszem, mindenki megtalálta a karakterét a saját szerepében. Nagyon bizakodó vagyok a végeredményt illetően.

– Hogyan választotta ki a gyerekszereplőket? Milyen volt velük dolgozni?

– Hatvannyolc jelentkezőt néztünk meg, és közülük választottunk ki tíz gyerekszereplőt, akikből ketten ugye a kis Mauglit játsszák felváltva, ketten kvázi már a felnőttek között lesznek hol majmok, hol farkasok, hol emberek, a többiek pedig szerepük szerint is kölykök maradnak. Mivel látták, hogy a felnőtt színészeknek hogyan kell dolgozniuk, ha kellett velük is határozott és kemény voltam, elfogadták a módszereimet. Ritkán kellett átmennem tanár nénisbe.

– November 30-án jön a premier. De mikor láthatjuk Önt a szolnoki színház színpadán?

– A következő két nagyszínpadi produkcióban már színészként veszek részt. Először jön ugye Robert Thomas Nyolc nő című krimije, majd az Arzén és Levendula című bűnügyi bohózat. Ezek már tavaszi feladatok, ami az én naptáramban elég sűrű lesz, hiszen a Győri Nemzeti Színház felkért a Bob herceg című operettet színpadra állítására.

(A dzsungel könyve olvasópróbáján készült fotók a Szigligeti Színház honlapjáról valók.)

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

Az év karikatúrái jönnek

Két szolnoki kötődésű kiállítója is lesz a MÚOSZ Karikatúrista Szakosztályának október 4-én, a VOKE Csomóponti Művelődési Központban nyíló kiállításának. A tavalyi év legjobb karikatúráiból Best of... címmel mintegy 100 képet felvonultató tárlatról Halász Gézát kérdeztük.

Mindenki a Tisza moziba!

Versenyfilmek, közönségtalálkozó Enyedi Ildikóval és Sopsits Árpáddal, játékok, koncertek illetve kedvezményes belépők. Röviden így lehetne összefoglalni a Tisza mozi március 2. és 5. közötti, a 3. Magyar Filmhéthez kapcsolódó eseményeit, amikről Demeter Istvánnal beszélgettünk.

Profik kereszteződése

Az idei Tisza-parti nyár rendezvényén is fellép a szolnoki Atlantic Crossing Orchestra. A profi zenészekből álló együttes ismert musical dalokkal kezdi majd a műsorát, de elhangzik egy először játszott, különleges feldolgozás is. Az zenekar zenei vezetőjével, Pázsit Zsigmonddal beszélgettünk.

Kell egy hét könyves lét

Szolnokon valóban egy hétig tart a 88. Ünnepi Könyvhét, ahol nemcsak egy helyi összefogással született mesekönyvet mutatnak be, de találkozhatnak több szolnoki vagy városi kötődésű szerzővel is. Czakóné Gacov Katalinnal, a szervező Verseghy Könyvtár igazgatójával beszélgettünk.