2025.08.27. (szerda)

Utcasoroló (92.): Elszállt belvárosi madarak

Utcasoroló (92.): Elszállt belvárosi madarak

Dátum:

Faragó, Oroszlán, Ondó. Korábbi nevei azoknak a már nem létező utcáknak, amelyek a szanálásuk előtt apró madarak neveit viselték. A Boldog Sándor István körút és az Ady Endre út kereszteződése környékén járunk gondolatban, ha a Fecske, a Rigó vagy a Pacsirta utcákon sétálunk.

(ÉV VÉGI ISMÉTLÉS: Ez a cikk 2018. november 27-én jelent meg először.)

A hetvenes évek elején még lehetett levelet küldeni a Szolnok II. kerületében, az úgynevezett Katonaváros szélén álló, apró madarakról elnevezett utcákba. Amelyek minden bizonnyal már a XIX. század első felében is Szolnok lakott részeinek számítottak aprócska telkeikkel, összevissza tájolt, inkább falusias házaikkal. Ha tippelnem kellene, azt mondanám kereskedelemmel, kisipari tevékenységgel foglalkozó emberek lakhattak ezen a részen, akik a jobb módú belvárost éppúgy kiszolgálhatták, mint a város piacain megfordulók szegényebbeket vagy beutazókat. Kis túlzással pedig akár úgy is fogalmazhatunk, hogy az egykori Fecske, Rigó és Pacsirta utcák voltak a főteret körbevevő „díszletek” mögött az alföldi település első, igazi arcát mutató közterületei.

Az egykori Pacsirta utca valahol a mai Sólyom utcai parkoló végén, vagy az ott lévő garázssor helyén indulhatott, hogy aztán a Hubay utcával párhuzamosan haladva, átvágva a mai Boldog Sándor Istvánon a Centrum áruház alatt vagy a mögötte lévő belső udvar helyén, a néhai Csarnok utcába torkollva érjen véget. Az összesen tizenkét picike telekből álló utcának páros oldala alig volt, mivel inkább a Hubay út portáinak a végei jelentették azt az oldalát. Viszont volt egy olyan telke, ami nem az utca „fővonala” mellett volt, hanem középtájon, egy kis közben helyezkedett el. Ami elnézve a korabeli, zegzugos környéket, egyáltalán nem meglepő.

Ha lehet, akkor a Pacsirtától északra elhelyezkedő Rigó utca vonalvezetése még kacifántosabb volt, ráadásul, ha a város 1927-es, telkeket is jelölő térképén jól számolom, akkor mindösszesen kilenc portából állt. Számozás szerinti alsó vége a Tófenék utcánál lehetett, majd a mai óvoda területén kettéágazott, és egyik szára egyenesen kiment a Horánszky Nándor – kis túlzással a mai Ady Endre – útra. Szerintem nagyjából ott, ahol a társasház alatt ma át lehet bújni. Másik ága pedig S kanyart írva nagyjából pont az Ady lámpás kereszteződésének a helyén érhetett véget. Hogy régi szolnoki közterületről van szó, talán bizonyítja, hogy az 1926-ban kapott Rigó elnevezés előtti két megjelölése is ismert. 1894-ig Ondó köznek hívták, amit akkor Oroszlánra módosítottak. Az első feltételezhetően személynévre utalhatott, a második viszont számomra érthetetlen, sőt a mából nézve kicsit vicces.

A három, lassan fél évszázada eltűnt apró madár utca közül a legkisebb a korábbi Faragó, majd Fecske köz, 1926-tól elpusztításáig pedig Fecske utca volt. Az akkori Sólyom és Horánszky utcákat kötötte össze, és mindösszesen négy saját telekkel rendelkezett. Ha egykori helyét meg kellene tippalnem, akkor azt mondanám: a piac parkolójával szemben, az Ady Endre úttal párhuzamosan álló hosszú társasház Zagyva felőli vége alatt, és a mögötte lévő óvodaudvar szélén lehetett ez az apró közterület. Ami talán azt is jól szemlélteti, hogy ha az eleje és a vége a két nagyobb utcához tartozott, akkor mekkora helye lehetett annak a négy, saját számozású teleknek.

A környék sorsa talán már az első világháború előtt megpecsételődött, hiszen a Szapáry utat lezáró, szecessziós Kereskedelmi Bank épülete az 1900-as években azért kapott csak ideiglenes fennmaradási engedélyt, mert már akkor úgy gondolták, hogy a város akkori korzóját folytatni kellene. A harmincas években pedig nagy valószínűséggel ismét felvetődött a terv, hogy egyfajta észak-déli tengelyt nyissanak a Szapáry út folytatásaként, összekötve ezáltal az déli iparterületeket és a fejleszthető Zagyván túli részt. Minderre azonban csak a második világháború után gondolhattak, és csak az ötvenes években kezdhették megvalósítani a Zagyva felől indulva. Az akkori Ságvári körút két végének összekötésére valamikor a hatvanas években került sor, ami aztán a Fecske, a Rigó és a Pacsirta utcák sorsát, illetve az ezeken lévő két tucat telek, illetve tulajdonosainak meg nagyjából száz lakójának a sorsát is megpecsételte. Ha patetikusan akarnék fogalmazni, azt is mondhatnám, hogy az apró madarak elrepültek, és az új Szolnok születését csak a mellettük köröző Sólyom élte túl.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

Régi szolnoki fotóhátlapok

Az előző századfordulón még volt hátlapja a fényképeknek. Amiket persze hivatásos fotósok készítettek. Akik egy kis reklámért nem mentek a szomszédba, inkább a portrék és a családi képek hátulján kínálták szolgáltatásukat. Szolnokon is. Például Szigeti, Ragács, Szabó, Halmos.

Munkásőrök a Kossuth téren

Szolnok főterén és a Kossuth utcán parádézó munkásőrökről készült sorozat darabjai sokszor feltűntek már a közösségi oldalakon. Mivel a képek forrása, a MaNDA nem ad támpontot a felvételek születéséhez, kell egy kis kutatómunka, hogy megtudjuk, mikor és mi történt a fotózás idején.

Szolnoki házak (44.): Partos kápolna

Szolnok IX. kerületében, a puskapor malom helyén áll a város egyik legrégebbi épülete, aminek története éppúgy kapcsolódik IV. Károly, utolsó magyar királyhoz, mint II. János Pál pápához. A Sarlós Boldogasszonyról elnevezett kápolna közkeletű neve városrészt is jelöl.

900+50: Munkás-paraszt szövetség

Szolnok első írásos említésének 900. és hazánk "felszabadulásának" 30. évfordulójára, valamint az MSZMP XI. kongresszusa tiszteletére sok minden épült Szolnokon. Volt, ami időre elkészült, volt, ami csúszott, van, amit ma is használunk, van, ami évek óta az enyészeté. Például a Szövetség.